A Szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, a budapesti Lauder Javne Iskola és a szegedi Deák Ferenc Gimnázium diákjai vettek részt abban a projektumban, amelynek célja az volt, hogy jobban megismerjék egymás kultúráját, identitását. Ennek keretében a délvidéki magyarok Budapesten jártak utána a hajléktalanhelyzetnek, a pesti izraelita tanulók a szegedi alternatív kulturális szervezetekkel ismerkedtek meg, a deákosok pedig a szabadkai zsidó emlékeket, hagyományokat tanulmányozták. A diákok a projektum időtartama alatt többször találkoztak, bemutatták egymásnak kisfilmjeiket, munkáikat, barátságok szövődtek. Tapasztalataikat, élményeiket a hét végén megosztották egymással a szegedi Grand Caféban is. A deákosokra nagy hatással voltak az Auschwitz-túlélő Lea néni emlékei, aki az egykor több ezer fős – nagyobb részt magyar anyanyelvű – zsidó közösség utolsó néhány száz tagjához tartozik. „A szabadkai zsidó közösség kis létszámú, mindenki ismeri egymást, s pont ettől jöhetett létre még nagyobb összetartás. Hihetetlen befogadást tapasztaltunk, nagyon segítőkészek voltak, örültek, hogy valaki érdeklődik irántuk. Nagyon tanulságosnak éreztük ezt az egy hetet, láttuk, hogy hisznek egy célban, nem adták fel megfogyatkozva sem, s ez bármely közösség számára hasznos tulajdonság” – foglalta össze tapasztalatait Jeney Luca, a Deák Gimnázium volt tanulója. „Két civil szervezetet látogattunk meg Budapesten, a Heti Betevőt és a Bike Maffiát, mindkét csapat nagyon sokat segít a hajléktalanokon, főleg ételosztással. Megtapasztaltuk, hogy nagyon sok a hajléktalan a magyar fővárosban, akiken segíteni kell. Változtatni szükséges, ami rajtunk múlik, nem másokon!” – vélekedett a ma már a szegedi egyetemre járó Balassa Teodóra, aki a fotók és a videók elkészítését vállalta a kosztolányisok csapatában. „Sajnos otthon is nagy probléma a hajléktalankérdés, de a civil szervezetek csak gyerekcipőben járnak még. Szeretnénk, ha példát vennének a szabadkaiak a pestiekről” – hangsúlyozta Teodóra.
