Lezárult a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete A jó példa ragadós elnevezésű tudományos életpályát népszerűsítő, pályaorientációs és tájékoztató előadássorozata, amely a Balassi Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósulhatott meg. A programsorozat első öt állomásán doktoranduszok ismertették meg a középiskolásokat, egyetemistákat a különféle továbbtanulási lehetőségekkel, a tudományos életpályával, a doktori képzéssel, míg a zárórendezvényen a vajdasági magyar tudományos utánpótlást foglalkoztató, érintő témákról esett szó, olyan jelenségekről, amelyek alapos vizsgálata, megismerése erősen ajánlott, mielőtt véleményt formálnánk róluk. Az első téma a Szabadkai Egyetem megalapításának terve, a másik pedig a diplomahonosítás volt.
Egy lépéssel közelebb a Szabadkai Egyetemhez címmel tartott előadást Šabić Norbert. A Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének doktorandusza hangsúlyozta, hogy a szabadkai egyetem alapításának terve egy alulról építkező kezdeményezés, és rávilágított az egész folyamat jogi, szakmai, pénzügyi és politikai követelményeire, valamint továbbgondolásra érdemes kérdéseket vetett fel. Mivel az előadás célközönségét elsősorban doktoranduszok alkották, így nagyon jelentős kérdésként merült fel az intézmény dolgozóinak száma. Az oktatói káder statisztikai minimuma 27 akkreditált képzési program esetén 54 fő, beleértve a fokozattal rendelkező professzorokat és tanársegédeket is, viszont a valósághoz már közelebb áll a 135 fő. Ez az utóbbi érték már közelít az ország legkisebb egyeteme, a Novi Pazar-i állami egyetem foglalkoztatottjainak számához. Az előadó kitért a témában érintett politikusok, közéleti személyiségek nyilatkozataira, azok elemzésére, valamint néhány külföldi sikeres egyetemalapítást mutatott fel jó példaként.
A rendezvény másik témáját Józsa László, a Szekeres László Alapítvány Kuratóriumának elnöke vezette be. A jelenlevőknek röviden bemutatta az Alapítvány tevékenységét, elmondta, hogy négy pályázati fordulóban 575 diplomahonosítás költségeit tudták visszatéríteni, az első három fordulóban 100 százalékban, míg az utolsó fordulóban a költségtérítés 67–68 százalékos volt. Az elmúlt tíz évben honosított 1000–1200 diploma egyrészt biztató adat, viszont a külföldön tanuló hallgatók számához képest kevés. Józsa László reménykeltő hírként jelentette be, hogy előző nap a diplomahonosítás témája bekerült a szerbiai parlamentbe a londoni Serbian City Club szervezet jóvoltából, sikerült végre rávilágítani arra, hogy nem egyéni, hanem egy specifikus közösségi problémáról van szó. A megoldás és annak üteme természetesen a politikai akarat függvénye, de az bizonyos, hogy nagyon sokak szívéről hatalmas szikla zuhanna le.
A program befejezéseként Kovács Vilmos, Kovács Sárkány Hajnalka és Ágyas Réka számoltak be saját diplomahonosítási tapasztalataikról. Kovácsék a szerbiai és magyarországi rendszer közti különbségből fakadó kommunikációs problémát nevezték meg a legfőbb, de nem leküzdhetetlen problémának, Réka viszont semmilyen problémát nem tapasztalt, gyorsan és akadálymentesen sikerült honosítania szociológus mester diplomáját az Újvidéki Egyetemen.
Rózsa Rita, a projekt koordinátora elmondta, hogy az információhiány az egyik legnagyobb akadályozó tényező, legyen szó a középiskolás, egyetemista korosztályról vagy a doktoranduszokról, kutatókról. Ezt próbálta orvosolni a szervezet ezzel a programsorozattal, és amennyiben sikerül újabb forrásokat szerezniük, szeretnék, ha minél szélesebb körben tudnák folytatni ezt a kezdeményezést.
