Már csak valamivel több, mint három hete van annak, aki pályázna a Magyar Nemzeti Tanács jogászösztöndíjára, hiszen a pályázatok beadási határideje június 30-án 14 órakor jár le. Az eddigi elmondások szerint az említett, az MNT összetett felsőoktatási ösztöndíjprogramjába beilleszkedő ösztöndíjnak elsősorban az a célja, hogy eredményesebbé tegye a jogászutánpótlást. Az elmúlt években megejtett törvénymódosításoknak köszönhetően a magyar közösség képviselői a részarányos foglalkoztatás elvei mentén helyezkedhetnek el a közigazgatásban, illetve az állami szervekben, ám amennyiben nincsenek megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakemberek, az egyébként adott lehetőség kihasználatlan marad. Ki, meddig és milyen feltételek mellett pályázhat a jogászösztöndíjra – egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszolt lapunknak mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke.
Ki pályázhat?
– A Magyar Nemzeti Tanács jogászösztöndíjára az pályázhat, aki nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, aki első ízben felvételizik a Szerb Köztársaság területén akkreditált jogászképzés első évfolyamára valamelyik állami vagy magán alapítású jogtudományi karon, aki magyar nyelven végezte általános és/vagy középiskolai tanulmányait, és aki vállalja, hogy a diploma megszerzését követő öt évben legalább három évig szülőföldjén gyakorolja a jogász szakmát.
Mekkora az ösztöndíj összege és milyen dinamikával kerül majd kifizetésre?
– A 2021 májusában meghirdetett pályázat 10 olyan jogi szakmát választó fiatalnak biztosít majd ösztöndíjat, aki Szerbia területén megvalósuló, akkreditált jogászképzésen aktív hallgatói jogviszonyt létesít. Ők 2021 októberétől kezdődően, 10 hónapon át havi nettó 100 ezer forint dinár ellenértékének megfelelő támogatásban részesülnek. Ehhez a komplex jogászösztöndíj-programhoz társul még egy szerb nyelvi képzés is, amely a jogászösztöndíjasok államnyelvi tudásának tökéletesítésével felkészíti őket az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban betöltendő szerepük eredményes ellátására.
Egy dolog elnyerni az ösztöndíjat és egy másik megőrizni azt. Mit kell teljesíteniük a majdani ösztöndíjasoknak ahhoz, hogy az első évet követően is kedvezményezettek maradjanak?
– Az ösztöndíjat Magyarország Kormánya Igazságügyi Minisztériumának megbízásából a Magyar Nemzeti Tanács adományozza azzal a feltétellel, hogy az ösztöndíjasnak joghallgatói jogviszonyt kell létesítenie, és az előmeneteli követelményeket is teljesítenie kell. A szerződést a felek az adott tanulmányok előirányzott időtartamára, azaz négy évre kötik, azzal a feltétellel, hogy az ösztöndíjak folyósítása a tanulmányi előmeneteltől függően az adott tanévre megkötött szerződésfüggelékek alapján történik. Annak a hallgatónak, aki a következő tanévben nem szerez jogosultságot tanulmányai folytatására, azaz évet ismétel, vagy nem igazolja határidőn belül ösztöndíjra való jogosultságát, az ösztöndíjszerződése felmondásra kerül, és köteles az addig folyósított ösztöndíj teljes összegét visszafizetni. Természetesen indokolt esetben, ha a hallgatónak a megszabott határidőn belül nem sikerül oklevelet szereznie, a tanács meghosszabbíthatja az addig folyósított ösztöndíj visszaigénylésének a határidejét.
Kizárja-e a jogászösztöndíj az MNT általános felsőoktatási ösztöndíja elnyerésének a lehetőségét, vagy akár mindkettőre is pályázhat a majdani hallgató?
– A jogászösztöndíj nem zárja ki sem a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási ösztöndíjának, sem más ösztöndíjnak az elnyerését. Azok a szerencsés jogászhallgatók, akik mindkét ösztöndíjat megkapják, és egy év múlva jogosultak lesznek a demonstrátori ösztöndíjra is, tíz hónapon át havonta akár egy közepes nagyságú szerbiai nettó bért, azaz több mint 50 ezer dináros tanulmányi támogatást kaphatnak. A tanulmányi jogászösztöndíj folyósítása két részletben történik, az első szemeszterre vonatkozó 5 havi összeg a beiratkozást követő 2 hónapon belül, míg a második szemeszterre vonatkozó 5 havi összeg a hallgatói jogviszonyt megerősítő igazolás benyújtását követő 2 hónapon belül kerül kifizetésre.
Hogyan néz majd ki az MNT szervezte nyelvi képzés, az említett ösztöndíjprogram másik oszlopa?
– A Magyar Nemzeti Tanács évek óta szervez szerb nyelvi képzéseket, mind felsőéves középiskolás tanulók, mind pedig elsőéves egyetemi hallgatók számára. Az ennek a során szerzett tapasztalatokat alkalmazva szervezzük meg az ösztöndíjasok számára a nyelvi képzést. A kisebb hallgatói létszám lehetővé teszi számunkra, hogy az érdeklődők eddigi tudásához mérten még inkább testre szabjuk a képzés tartalmát. A képzés célja természetesen egyértelmű: olyan szerb nyelvi tudással felvértezni leendő jogászainkat, amely lehetővé teszi számukra, hogy sikeresen leküzdjék mind az egyetemi képzésük ideje alatt, mind a választott hivatásuk gyakorlása során eléjük állított akadályokat. Bár a Magyar Nemzeti Tanács oktatásstratégiai célja minden egyetemi és főiskolai hallgató szerb nyelvi tudásának fejlesztése, ez hatványozottan igaz a jogászhallgatókra, akiknek munkájához az államnyelv használata elengedhetetlen.
Tudjuk, hogy sok magyar ajkú fiatal a szerb nyelv nem kellő ismerete okán fél Szerbiában szerb nyelven megkezdeni egyetemi tanulmányait. Mit üzenne ezeknek a fiataloknak?
– A tanács ösztöndíjrendszerének kihasználásával mára már sok ezer olyan fiatal szakember szerezte meg oklevelét, aki Vajdaság-szerte alkalmazza tudását. Mindenkinek a környezetében – családjában, baráti körében vagy szomszédságában – találhatunk legalább egy olyan példaképet, aki a nyelvi nehézségekkel dacolva szerb nyelven végezte el tanulmányait. Ők a legjobb bizonyítékai annak, hogy ez igenis lehetséges! Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Tanács feladata bátorítani fiataljainkat, hogy merjenek itthon továbbtanulni szerb nyelven, mert csak ezáltal tudnak érvényesülni szülőföldjükön. Ez a biztatás nem csupán néhány ösztönző szóból áll, hanem e gondolat köré szerveződik ösztöndíjrendszerünk is: a Magyar Nemzeti Tanács által szervezett szerb nyelvi képzések, tanulmányi ösztöndíjrendszerünk, demonstrátoraink segítőkész és áldozatos munkája, az Európa Kollégium szakkollégiumi rendszere. Hisszük, hogy ezek a tanulási feltételek könnyítik a hallgatók terhét, általuk biztosabban tudják szerb nyelven elsajátítani a tananyagot, és diákmunkára sem kényszerülnek. Míg a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási ösztöndíjasaiból eddig is sok hallgató járt önállóan szerb nyelvi órákra, a vajdasági magyar jogászösztöndíj még inkább kihangsúlyozza a szerb nyelv fontosságát, integrálva az ilyenfajta nyelvi képzést ösztöndíjrendszerünkbe.
Egyesek, szintén elsősorban a tanítási nyelv miatti aggodalommal összefüggésben, azzal érvelhetnének, hogy a magyar ajkú fiatal Magyarországon is elvégezheti jogi tanulmányait, majd később visszatérhet a Vajdaságba. Miért előnyösebb a jogász szakma – vagy bármelyik egyéb szakirány – tekintetében, ha az egyén Szerbiában diplomázik?
– Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a szülőföldön való diplomázás legnagyobb előnye, hogy a jogászhallgató olyan közegben folytatja tanulmányait, ahol később, hivatásának gyakorlása közben, egykori diáktársai és barátai szakmai partnerei, illetve munkatársai lehetnek. Mindez egy erős közösségi, szakmai és baráti kapcsolati hálót hozhat létre, amelyik jó néhány év elteltével nagymértékben segítheti az ösztöndíjasok eredményes jogászi tevékenységét.
Míg Szerbiában – elsősorban a kisebbségi nyelvhasználat és a részarányos foglalkoztatás hatására – a magyar szaknyelv anyanyelvi szintű ismerete többletértéket jelent szakembereink számára, addig az anyaországban a szerb nyelvtudás nem jelent ilyen mértékű előnyt. Bár az utóbbi években, Szerbia az egységes Európai Felsőoktatási Térségbe való integrációjának eredményeként, a magyarországi felsőoktatási oklevelek itthon is könnyebben hasznosíthatók – amit a Magyar Nemzeti Tanács is sokrétűen támogat –, a jogászképzés mégis azon kevés tudományágak egyike maradt, amelyeknél az átjárhatóság nem tökéletes. Ez valahol természetes is, mert minden állam belső jogrendje olyan specifikumokat tartalmaz, amelyekről a jövőbeli jogászoknak kötelezően ismeretekkel kell rendelkezniük. Amennyiben egy hallgató külföldön szerzi meg jogászoklevelét, először a szerbiai honosítási folyamatban különbözeti vizsgákkal, később pedig az állami szakvizsga során kell bizonyítania tudását ezekből a sajátosságokból – természetesen szerb nyelven. Ez sajnos szinte már áthidalhatatlan akadályt jelent az anyaországban végzett jogászok visszatérésekor. Így azoknak a végzős középiskolásoknak, akik ma a nehezebb utat választják, és itthon tanulnak tovább jogot, a későbbiekben sokkal könnyebb lesz az általuk választott pályán munkába állni és boldogulni, mégpedig a szülőföldjükön.
