Horvátország folyamatosan akadályozza az Európai Unió és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások előrehaladását, továbbra sem engedi a 23. fejezet megnyitását. A szomszédos államnak van egy kifogása van: azt követeli, hogy Szerbia oldja fel a volt Jugoszlávia területének egészére vonatkozó, háborús bűnök elkövetésének ügyében érvényes jogi illetékességét. Szerb jogászok foglaltak tegnap állást a horvát nézőponttal kapcsolatban, s kimondták: ennek a véleménynek, így Szerbia blokkolásának sincs jogi megalapozottsága. Szerbia háborús bűnökkel kapcsolatos bírósági illetékessége a volt Jugoszlávia területén, mint mondják, a nemzetközi jog által előirányzott univerzális joghatóságon nyugszik, melynek elvét maga Horvátország is ismeri és elismeri.
Nincs semmi alapja annak, hogy Szerbia törölje a törvényben az említett hatásköröket, közölte Saša Obradović, a szerb kormány hágai jogi képviselője, majd rámutatott arra, hogy nemzetközi kötelezettségnek számít eljárni a háborús cselekedetek ügyében, függetlenül az elkövető nemzeti, etnikai hovatartozásától, s ez a kötelezettség Horvátországra is ugyanúgy vonatkozik. Arra emlékeztetett, hogy az állami szervek háborús bűncselekményekkel kapcsolatos hatáskörével foglalkozó jogszabályt 2003-ban fogadták el, s ebben pontosították a háborús bűnök felgöngyölítésével foglalkozó ügyészség funkcionális hatásköreit. Obradović szerint e törvény összhangban áll a büntető törvénykönyvvel, amely ismeri és alkalmazza a nemzetközi jog által ismert univerzális joghatóság elvét, mely szerint egy adott államban ítélkezni kell olyan külföldiek felett, akik háborús bűnöket követtek el külföldön. Ez az univerzális joghatóság a nemzetközi humanitárius jogból fakad, s annak alkalmazására a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága is ajánlást fogalmazott meg.
– Hasonló illetékességi definíciókat fogalmazott meg Franciaország a volt Jugoszlávia és Ruanda területére vonatkozóan, de Nagy-Britannia is ítélkezik a németországi második világháborús bűncselekmények felett. Az Európai Unió országainak többsége szintén ismeri az univerzális joghatóság fogalmát, ismerte azt a JSZSZK is, a mi jogrendünkben tehát jogi szemmel nézve nem található semmi, amit meg lehetne kérdőjelezni – magyarázta Obradović.
A jogi képviselő szerint a horvát ellenvetések akkor fogalmazódtak valójában meg, amikor a végéhez közeledett a Horvátország és Szerbia közötti, a hágai Nemzetközi Bíróságon zajló per, s Horvátország megbizonyosodott róla, Szerbia mennyi adattal rendelkezik a horvát területen szerb személyek ellen elkövetett bűncselekményekről. Szerinte amennyiben valóban megszüntetné az állam a hatásköreit, úgy nem ítélkezhetne ilyen bűntettek ügyében, ugyanakkor tudomása szerint maga a horvát állam mindössze egy személyt ítélt el jogerősen a Vihar akció alatt és után elkövetett bűnök miatt. Véleménye szerint a szomszédos állam most saját európai uniós pozícióját kívánja kihasználni annak érdekében, hogy zsarolja Szerbiát, miközben a nemzetközi jog szempontjából teljesen világos hatáskörrel állunk szemben.
Horvátország azt is megkísérelte bizonyítani, hogy Szerbia esetében mégsem univerzális joghatóságról, hanem egy fajta „hibrid joghatóságról” lehet beszélni, az ugyanis nem terjed ki minden országra, hanem csupán a volt Jugoszlávia területére. Obradovićnak ezzel a felvetéssel kapcsolatban is van megjegyzése: mint mondta, miért terjedne ki a joghatóság Magyarországra vagy Romániára, amikor mindenki tudja, hogy nem ott folytak le a kilencvenes évek háborús cselekményei. Elmondása szerint nehéz lenne bizonyítani, hogy az univerzális joghatósággal ellentétben, mely a világ minden államának minden területére kiterjed, Szerbia „szélesíti” a hatásköreit csak azzal, hogy a törvényben külön említést tesz a JSZSZK területéről is. Úgy fogalmazott: a horvát szakértők nagy hibát követtek el, s most kiutat fognak keresni ebből a helyzetből. Az utóbbi időben olyan horvát véleményeket is hallani, melyek szerint nem a nemzetközi jogot, hanem a csatlakozási tárgyalások jószomszédi viszonyokra vonatkozó elvárását sértik a hatáskörök.
Az előbbivel egybehangzó véleményt fogalmazott meg Milan Škulić, a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karának tanára is. Kifejtette: a horvát követeléseknek politikai és nem jogi aspektusai vannak. Olyasminek a felfüggesztését kéri az ország, ami egyáltalán nem ismeretlen vagy különös az európai jogrendszerben, tette hozzá. Miért lenne Horvátország egyedül illetékes a JSZSZK azon területén elkövetett bűnök ügyében – tette fel a kérdést Škulić.
