A szerbeket kivéve a koszovói albánok és más nemzeti közösség tagjainak 94 százaléka ellenzi a szerb községek közösségének létrehozását Koszovóban – áll az ENSZ Fejlesztési Programja által végzett közvélemény-kutatásában. A koszovói szerbek 69 százaléka teljesen vagy részben támogatja a szerb községek közösségének létrehozását, ellentétben a koszovói albánokkal, valamint a Koszovó területén élő más nemzeti közösségek tagjaival, akik teljes mértékben, vagy bizonyos fokig ellenzik a szerb községek közösségének létrehozását.
A közvélemény-kutatást 2015 szeptemberétől 2016 márciusáig végezték. A kutatás eredményei alapján a koszovói albánok 32 százaléka és a koszovói szerbek 29 százaléka véli úgy, hogy a szerb községek közösségének létrehozásával a szerb intézmények tovább folytathatják működésüket Koszovóban. Továbbá a koszovói albánok 35 százaléka gondolja úgy, hogy a szerb községek közösségének létrehozása szegregációhoz vezet a szerb és az albán részek között. Az ott élő szerbek 17 százaléka gondolja, hogy ez elkülönítéshez vezethet. A Koszovóban élő szerbek 20 százaléka véli úgy, hogy a szerb községek közösségének létrehozása a szerb intézmények működésének végét jelenti. A koszovói albánok négy százaléka gondolja azt, hogy a szerb községek közösségének létrehozása jelentéktelen mértékben járulna hozzá Koszovó fejlődéséhez, a Koszovóban élő más nemzetiségek 48 százaléka viszont úgy értékeli, hogy az életükre semmilyen kihatással nem lenne a szerb községek közösségének létrehozása. Belgrád és Pristina viszonyainak rendezése kapcsán a Koszovóban élők többsége, vagyis a koszovói albánok 56 százaléka, a koszovói szerbek 62 százaléka, míg a Koszovóban élő más nemzeti közösségek tagjainak 52 százaléka vélekedik úgy, hogy óriási jelentőséggel bír. A koszovói albánok 54 százaléka, míg az ott élő szerbek 25 százaléka gondolja úgy, hogy a megegyezés Koszovó és Montenegró határának elkülönítéséről elsődleges téma kell, hogy legyen a brüsszeli tárgyalások folyamán.
A közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a Koszovóban élők legnagyobb gondja a munkanélküliség, a szegénység és a korrupció. Az intézményekbe vetett hite növekedett az ott élőknek, kivéve a parlamentet, valamint a képviselőházat.
