Az európai uniós csatlakozás témájában a tegnapi nap a várakozásról szólt. Brüsszelben ugyanis összeültek az Európai Unió nagykövetei, és a találkozó egyik témája a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének megnyitása volt, amelyet Horvátország akadályoz lassan három hónapja. Bár a korábbi ígéretek szerint a késő délutáni órákig ki kellett volna derülnie, hogy az EU többi tagállamának sikerült-e közös nevezőre jutnia Horvátországgal, ez végül mégsem történt meg.
A nap folyamán napvilágot láttak olyan értesülések, hogy Horvátország írásba adta, az Európai Unió folytathatja a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének megnyitásával kapcsolatos felkészülést. Mindezt a Szerbiai Rádió és Televízió közölte, brüsszeli diplomáciai körökre hivatkozva.
Ezt megelőzően a Večernje Novosti belgrádi napilap olyan értesülések birtokába jutott, hogy Horvátországnak mégis csak sikerült kieszközölnie, hogy Szerbiával és a 23. fejezettel kapcsolatos feltételei az EU feltételeivé váljanak, viszont nem olyan formában, mint azt Zágráb kezdetben szorgalmazta. A Novosti informátorai szerint Zágráb feltételei hivatalossá váltak, azaz válnak, ugyanakkor közel sem annyira éles, szélsőséges megfogalmazásban, mint azt korábban szerették volna. Nem sokkal ennek az írásnak a megjelentét követően a B92 RTV megtudta: az Európai Bizottság nem egyezik bele, hogy a horvát feltételek az EU feltételeivé váljanak.
A SZLOVÁKOK TÁMOGATJÁK SZERBIÁT
A horvát fél nyilatkozataitól ezúttal sem lett senki okosabb, Zágrábban a korábbiakban megszokottakhoz híven sokkal élesebben fogalmaztak, mint Brüsszelben a diplomáciai körök. Miro Kovač horvát külügyminiszter kedd este azt mondta: Horvátország feltételei kötelességnek számítanak Szerbia számára. Ha Szerbia nem tartja magát a szomszédos, uniós ország kikötéseihez, akkor nem haladhat előre az uniós úton, szögezte le a horvát diplomácia vezetője.
Miroslav Lajčak, Szlovákia külügyminisztere nem véli úgy, hogy a tagjelölt országok európai útjának blokkolása bármire is megoldás lenne. Szerbiának érdekében áll az integrációs úton való előrehaladás, így a 23. és a 24. fejezetek megnyitása is elsősorban Szerbia számára, az ország fejlődésének szempontjából fontos, emelte ki a szlovák külügyminiszter tegnap, majd arról számolt be, hogy az utóbbi hetekben több alkalommal is beszélgetett horvátországi kollégájával, valamint Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint Hollandia, az EU aktuális elnöklőjének diplomáciai vezetőjével is. Lajčak reményét fejezte ki, hogy a problémák megoldódnak, így Szerbiának még június vége előtt sikerül megnyitnia a szóban forgó fejezeteket. Szlovákia július 1-től az EU elnöklője, így azt szeretné, ha a fejezetek ebben az időszakban nyitottak lennének, nyomatékosította Lajčak.
ALAPTALAN ZSAROLÁS
Szerbia már késik, ezért Brüsszel támogatására, ösztönzésére van szüksége, fejtette ki a téma kapcsán Maja Bobić, a szerbiai Európai Mozgalom képviselője, mondván: még semmi nincsen veszve, ha úgy alakul, június végéig be lehet fejezni az előkészületeket, és a fejezetek megnyílhatnak.
Rasim Ljajić kereskedelmi miniszter tegnap sokadszorra nemtetszésének adott hangot Horvátország magatartásával kapcsolatban. Értékelése szerint Horvátország mély válságba került, ezért a politikum a Szerbiára való nyomásgyakorlással próbálja elterelni a figyelmet a problémákról. Viszont tetteinek semmi alapja, fűzte hozzá Ljajić.
– A Horvátország által megfogalmazott három feltétel egyike sem megalapozott. Hamis a vád, hogy Szerbia nem működik együtt Hágával. Szerbia már teljesítette a hágai törvényszékkel szembeni kötelezettségeit, már csak különböző műszaki jellegű kérdések rendezése maradt hátra. Ami a háborús bűnök bíróságának hatáskörét illeti, az EU tagállamai közül hatban ugyanez a joggyakorlat van hatályban. Szerbia annak a törvénynek a mentén vonta büntetőjogilag felelősségre az ovčarai gaztettekért felelős személyeket, amelyet most Horvátország elvitat. A törvény megléte persze nem jelenti azt, hogy a szerbiai hatóságok Horvátországot fogják járni és horvát állampolgárokat fognak háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt letartóztatni. Azonban, ha valaki Szerbia területén tartózkodik, és fennáll annak a gyanúja, hogy háborús bűnt követett el szerb, vagy horvát, vagy bármilyen más nemzetiségű polgár ellen, az a személy a szerbiai törvény értelmében felelni fog tetteiért. Ezért nem értem, hogy miért kellene emiatt akadályozni Szerbia európai útját. Ami pedig a szerbiai horvát nemzeti kisebbségi közösség jogait illeti, Szerbia jelentős előrelépést tette ebben a kérdésben az elmúlt tizenöt évben – taglalta Ljajić.
