Azt követően, hogy Horvátország szerdán beleegyezését adta az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetének megnyitásához, Jadranka Joksimović, a szerb kormány európai integrációval megbízott tárca nélküli minisztere abbéli reményének adott hangot, hogy Szerbiának és az uniónak sikerül behoznia a horvát fél magatartása miatt jegyzett lemaradását az előkészületek tekintetében, és június végéig megnyílhat nemcsak a szóban forgó két fejezet, hanem ezek mellett az ötös is. Joksimović értékelése szerint ezt követően év végéig újabb fejezetek nyílhatnak meg.
– Az európai integráció sok munkával jár, kihívásokkal teli, hosszadalmas folyamatról van szó, amely olykor kedvét szegi az embernek, olykor elcsüggeszt. Viszont Szerbiának stratégiai célja az ország modernizálása és átalakítása. Éppen ezért fontos, hogy június végéig megnyílnak a 23. és a 24. fejezetek, amelyek az igazságügyről, az igazságügy reformjáról, az emberi és kisebbségi jogokról, a szervezett bűnözésről szólnak. Ezek mind fontos témák az ország számára, ezért örülünk annak, hogy Horvátország végre beleegyezését adta. Egyébként az európai integráció folyamata olyan, hogy a tagállamok bármikor megpróbálhatják a tagjelölt országgal kapcsolatos bilaterális problémáikat e folyamat keretében megoldani. Horvátország ezúttal nem járt sikerrel, az érvelés felülkerekedett a politikán. Tagjelölt országként felelősségteljesen léptünk fel, a szerb kormány mérsékelten és visszafogottan reagált – fogalmazott Joksimović.
Horvátország az Állandó Képviselők Bizottságának (COREPER) szerdai találkozóján beleegyezését adta a 23. fejezet megnyitásába. Sajtóértesülések szerint a horvát fél feltétele az volt, hogy az EU a szóban forgó fejezethez kapcsolódó tárgyalási pozíciójába foglalja bele Horvátország követeléseinek a kezelését: az EU követelje Szerbiától a hágai törvényszékkel való teljes együttműködést, maradéktalanul alkalmazza a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit, és a szerbiai háborús bűnök bírósága kerülje az összetűzést a régió más országainak hasonló hatáskörű bíróságaival.
Következő lépésként az Európai Tanács felkéri Szerbiát, hogy juttassa el saját tárgyalási pozícióját, az Európai Bizottságtól pedig az uniós tagállamok közös tárgyalási pozíciójának kidolgozását fogja kérni. A fejezet, illetve a fejezetek azt követően nyílhatnak meg, hogy a tagállamok megállapodtak a közös tárgyalási pozíció szövegéről.
Az immár két hónapja elkezdődő politikai és diplomáciai pengeváltás befejeztét követően brüsszeli diplomáciai körökben olyan értékelések is elhangzottak, hogy Szerbia európai útját elsősorban nem Horvátország, hanem Oroszország, illetve az azzal ápolt közeli kapcsolatok akadályozzák. A Danas belgrádi napilapnak nyilatkozó diplomaták ellenpéldaként Montenegrót említették: az ország elhatárolódott Moszkvától, az unióhoz hasonlóan megszorításokat vezetett be Oroszországgal szemben, ezzel párhuzamosan pedig egymás után nyitja meg a tárgyalási fejezeteket, és gyors ütemben halad az unió felé vezető úton.
Szerbiának azzal is számolnia kell, hogy nemcsak Horvátországgal való kapcsolatait terhelik megoldatlan kérdések, hanem Bulgáriával, Romániával és a Balti országokkal való kapcsolatait is. Ezek a kérdések bármikor visszaköszönhetnek a csatlakozási tárgyalások során, és lassíthatják Szerbia útját, értékelték Brüsszelben.
