2024. szeptember 11., szerda

Sok hűhó semmiért?

A Belgrád–Pristina párbeszéd folytatásának feltétele a brüsszeli megállapodás alkalmazása

A szerb államvezetés képviselői mélységes felháborodással fogadták Edita Tahiri, Koszovó a Belgrád–Pristina párbeszédért felelős miniszterének kijelentését, hogy a párbeszéd harmadik szakaszában – amely szerintük egyben az utolsó lesz – a feleknek dönteniük kell a demarkációs vonalról, az eltűnt személyekről és Koszovó államiságának elismeréséről. Ezen felül a koszovói fél átadott Brüsszelben egy dokumentumot, amelyben négy feltételhez kötik a tárgyalások folytatását. A pristinai Koha.net hírportál értesülései szerint e feltételek egyike a Koszovó és a Szerbia közötti határvonal meghatározása, Szerbia teljes kivonulása a koszovói belpolitikából, valamint az együttműködés a közös érdeknek számító témákban. Pristina emellett követeli, hogy Szerbia semmilyen formában ne avatkozzon ügyeibe, fizessen háborús kárpótlást, az EU pedig kényszerítse Szerbiát Koszovó államiságának elismerésére, és ehhez kösse az ország uniós integrációját.

Vučić: Semmiért nem orrolok, viszont szeretném, ha közölnék, most akkor van párbeszéd, vagy nincsen? (Beta/AP)

Vučić: Semmiért nem orrolok, viszont szeretném, ha közölnék, most akkor van párbeszéd, vagy nincsen? (Beta/AP)

Aleksandar Vučić kormányfő (a felvételen) sértőnek és megalázónak nevezte Pristina követeléseit. Egyszersmind kétli, hogy önállóan állították össze a feltétellistát.

– Pristinában korábban is számos értelmetlen nyilatkozat hangzott már el, de ennek ellenére kitartok amellett, hogy a kapcsolatok jobbá tétele a kulcsa a balkáni térség stabilitása
megerősítésének. Attól tartok, hogy a mostanihoz fogható lépések nem járulnak hozzá e kapcsolatok építéséhez. Most már csak az a kérdés, hogy miként reagál Brüsszel Pristina magatartására. Elképzelhető, hogy Brüsszel valamit rossz néven vesz Szerbiától, ezt sem zárnám ki. Semmit nem veszek rossz néven, semmiért nem orrolok, viszont szeretném, ha közölnék, most akkor van párbeszéd, vagy nincsen? És válaszoljanak a kérdésre, vajon Szerbia mikor viselkedett Pristinához hasonlóan? Szerintem soha – fogalmazott Vučić.

A szerb kormányfő később telefonon értekezett Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével Pristina követeléseiről. A felek egyetértettek, hogy a brüsszeli megállapodás alkalmazása mindennél fontosabb, pontosabban ez az alapfeltétele a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatásának. Egyetértettek abban is, hogy Szerbia számára kiemelkedő érdek az uniós integráció folytatása.

Milovan Drecun, a Szerbiai Képviselőház Koszovó-ügyi Bizottságának elnöke is mielőbbi „színvallást” követel az EU-tól: „Pristina aktuális lépéseit követően Brüsszelnek illene állást foglalnia és elmondania, mit is óhajt.”

Ha valaki olyan feltételeket szab, amelyekről eleve tudja, hogy Szerbia számára elfogadhatatlanok és ehhez köti az ország európai uniós integrációjának folytatását, akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy ez a valaki valóban az EU-ban kívánja-e látni Szerbiát, hangsúlyozta Drecun.

Pristina az elmúlt néhány hónapban rendkívül szélsőségesen lép fel, lépései politikai szempontból se nem ésszerűek, se nem átgondoltak. Másrészről Brüsszel visszafogott magatartása éppen ilyen fellépésre ösztönzi az albánokat. Hiszem, hogy összehangolt akcióról van szó, hogy a 35. tárgyalási fejezetbe kerüljön feltételként Koszovó államiságának elismerése. Pristina újabbnál-újabb feltételeket fabrikál, a korábbi megállapodásokat pedig kiforgatja és absztrakt, Belgrád számára elfogadhatatlan módon értelmezi – magyarázta Drecun.

Brüsszelben Maja Kocijančič, Federica Mogherini főképviselő sajtószóvivője reagált a történésekre. Elmondása szerint egyelőre nem látta a Pristinában összeállított feltétellistát. Azt is leszögezte, hogy a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli párbeszédnek soha nem az ultimátum volt az alapja és soha nem is az lesz.

Az EU közvetítőként jelenik meg a Belgrád–Pristina párbeszédben. Azt szeretné, ha a felek közötti kapcsolatok rendeződnének. Párbeszédről van szó, nem többről és nem kevesebbről. Brüsszel az eddigi megállapodások alkalmazására összpontosít. Számos olyan megállapodás született, amelyekkel kapcsolatban egyetértés alakult ki a felek között, de olyanok is vannak, amelyeket még nem kezdtek el alkalmazni. Brüsszel számára a megállapodások alkalmazásának megkezdése a legfontosabb. Mindkét fél egyértelműen a párbeszéd mellett kötelezte el magát. Reméljük, hogy emellett a jövőben is kitartanak – taglalta Kocijančič. 

Nyitókép: Vučić: Semmiért nem orrolok, viszont szeretném, ha közölnék, most akkor van párbeszéd, vagy nincsen? (Beta/AP)