A hazai politikai elit tagjait továbbra is foglalkoztatja Horvátországnak az a lépése, amellyel Brüsszelben ellehetetlenítette az oktatással és művelődéssel foglalkozó 26. uniós tárgyalási fejezet megnyitását Szerbia számára.
SZERBIA NEM ÁLLHAT CÉLKERESZTBEN
Tomislav Nikolić államfő az esettel kapcsolatban kijelentette, hogy bár hazánk tartósan elkötelezte magát az Európai Unió mellett, azt nem fogja megengedni, hogy valakinek folyamatosan a célkeresztjében álljon. Véleménye szerint az EU-nak kell lépnie abban az esetben, amikor az egyik tagállama gyűlöletet szít a csatlakozni kívánó állam ellen.
– Szerbia célja az európai mércéknek megfelelő állam kialakítása. Ez magába foglalja az uniós tagságot is, ha az lehetséges – értékelte Nikolić.
Úgy fogalmazott: nem kérjük, hogy kivételezzenek velünk, ugyanakkor azt sem tűrjük, hogy állandóan célkeresztben legyünk. Ha egyetlen állam szembe tud szállni a többi 27 tagállam véleményével, akkor jogosan tehetjük fel a kérdést: mi jön ezek után? – tette hozzá az államfő.
– Szerbia szuverén állam. Azt kéri, hogy a baráti viszonyulásra baráti viszonyulás legyen mások válasza. Az EU-nak lépnie kell, hogy kiderüljön, képes-e működni olyan feltételek közepette, amikor az egyik tagállama gyűlöletet szít – fejtette ki.
HÁROM KÖVETKEZMÉNY
Rasim Ljajić kormányfő-helyettes szerint mindenki előtt világos, hogy a horvátországi ellenszegülésnek az égvilágon semmi köze nincs a kisebbségi jogokhoz. Ez az uniós tagságból eredő privilégium egyértelmű fitogtatásának számít.
– A horvátországi blokád legalább három negatív következménnyel jár. Hatalmas károkat okoz a Szerbia és Horvátország közötti bilaterális kapcsolatok alakulásában, befolyásolja majd, hogyan ítélik meg a szerbiai polgárok az EU-t – minden ilyen eset ugyanis növelni fogja a belépés elleni vélemények számát –, harmadsorban pedig nem kedvez a Szerbiában élő horvát kisebbségnek sem, melyet Horvátország állítólag védeni akar, a kiéleződött helyzet azonban aligha kedvezhet egy kisebbségnek – értékelte Ljajić.
Kifejtette, hogy a szerb kormány már elfogadta azt a cselekvési tervet, amely a kisebbségek helyzetének rendezésére vonatkozik a 23. fejezet megnyitása előtt, mely természetesen a horvát közösségre is vonatkozik. Éppen ebből látszik, hogy a mostani horvátországi lépésnek semmi köze nincs a kisebbségvédelemhez.
– Szerbiában 26 nemzetiség él, lehetséges-e, hogy minden alkalommal csupán egyetlenegynek akadnak gondjai az oktatás, művelődés, netán más jogok területén, vagy egészen más valami van a háttérben? – tette fel a kérdést a kormányfőhelyettes.
Hozzátette, hogy a helyzet a kisebbségi jogok alkalmazása terén egyértelműen nem tökéletes, mindig van min javítani, de ebben az esetben nem erről volt szó.
MI ZAVARJA HORVÁTORSZÁGOT?
Horvátországot a leginkább az zavarja Nebojša Stefanović belügyminiszter szerint, hogy Szerbia gazdaságilag egyre erősebb, amit Európa is lát, és az is, hogy sem Aleksandar Vučić kormányfő, sem a szerb állam nem fogja megengedni a megaláztatást a jövőben. A belügyi tárcavezető Horvátországról szólva azt mondta, egy olyan államról beszélünk, amelyikben problémát jelentenek a cirill feliratok és a szerbiai édességek, ahol meg kell mondani a szavazóhelyen, hogy valaki szerb, hogy megfelelő szavazólapot kapjon kézhez, ahol minden a hivatalosan elfogadott európai értékek ellenében történik.
Stefanović szerint a szomszédos államot zavarja, hogy Európa Szerbiának adott igazat tavaly is, amikor a vámháború kitört, Horvátország lezárta határait a szerb teherautók előtt, s válaszként hazánk is megtette ugyanezt.
– Nem tetszik nekik, hogy a kormányfő kimondta: nem lesz többé Vihar, senki sem fogja büntetlenül mészárolni a szerbeket. Zavarja őket az is, hogy nem fogadjuk el, ha Alojzije Stepinacot szentté nyilvánítják, miközben az usztasa mozgalom hirdetője volt. Az sincs tetszésükre, ha Szerbia fegyverkezik és új MIG–29-eseket szerez be, miközben ők maguk kezdték el a felfegyverkezést a régióban – sorolta az okokat kampányszerű nyilatkozatában a belügyminiszter.
A KULTÚRA TERÜLETÉN NINCSENEK NYITOTT KÉRDÉSEK
A művelődési és tájékoztatási miniszter tudomása szerint Horvátországnak semmilyen fenntartásai nincsenek a művelődés területén. Vladan Vukosavljević tárcavezető közölte, hogy minisztériuma a kultúra vonatkozásában érintett a 26. tárgyalási fejezetben, s nem tud semmilyen nyitott kérdésről. Emlékeztetett ara, hogy korábban szó volt a pravoszláv egyház horvátországi vagyonának visszaszármaztatásáról, de ebben a témakörben sem ütköztek akadályba a szomszédos állammal folytatott tárgyalások – legalábbis eddig.
