Szerbia jelentős előrelépést könyvelt el az uniós csatlakozási fejezetek megnyitásában, s hamarosan sikerrel veszi majd az oktatással és művelődéssel foglalkozó 26. fejezetet is – jelentette ki tegnap Oscar Benedict, az Európai Unió szerbiai küldöttségének helyettes vezetője.
– Az eddigiek során hat fejezet nyílt meg, egyelőre egy fejezet ideiglenesen zárva maradt, ez a 26. Meglehetősen nagy előrelépés az, ami az eddigiekben történt, még ha a médiumokból nem is ekképp értesülhettünk a történtekről – fogalmazott Benedict a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat taglaló 30. fejezetről szóló belgrádi tanácskozáson.
Úgy ítélte meg, hogy a már megnyitott fejezetekben jól halad Szerbia, ez pedig fontos tény, hiszen a csatlakozás szempontjából lényeges témákról van szó. Azt jósolta, hogy 2017-ben és 2018-ban az országra az új fejezetek megnyitásának folyamata vár.
– Ennek egyetlen feltétele van: Szerbiának el kell végeznie a „házi feladatokat”, és akarnia kell az európai integrációt, akarat nélkül ugyanis semmi sem létezhet – tette hozzá Benedict.
A 26. tárgyalási fejezetről szólva Mladen Šarčević oktatási, tudományos és technológiai fejlesztésügyi miniszter annak a várakozásának adott hangot, hogy az 2017 januárjában megnyílik majd.
– Az a meggyőződésem, hogy hamarosan minden a helyére kerül e témakörben. Azok a fenntartások, amelyeket megfogalmaztak, már részét képezik a 23. fejezet tárgyalási keretének, s nincsen közük a 26. fejezethez – magyarázta álláspontját.
Szerbia minden követelménynek eleget tesz a nemzeti közösségek kérdéskörében, a kisebbségi nyelvű tankönyvek a szerbiai tanterv szerint, az anyanyelvkönyvek pedig a nemzeti tanácsok javaslatai szerint készülnek – jelentette ki. A tankönyvekre vonatkozó horvát hivatkozás nem állja meg a helyét a tárcavezető véleménye szerint. Mint közölte, Szerbia a Nemzetközi Valutaalappal együttműködve dolgozik az iskolahálózat ésszerűsítésén, mely azonban nem érinti a kisebbségi tagozatokat, ahol három diák is osztályt alkothat. Az, hogy Horvátország ellehetetlenítette a fejezet megnyitását, horvát belpolitikai célokat szolgál, semmi mást – értékelte Šarčević.
