Újabb probléma jelentkezett Szerbiának az EU-ba vezető útján. Ugyanis aggasztja a korrupcióellenes harc az Európai Bizottságnak küldöttségét, amely 23. csatlakozási fejezet menetét ellenőrzi, és azt követeli Szerbiától, hogy oldja fel a korrupció ellen harcoló független testületek munkáját, írja az N1.
A szerbiai kormánynak „nyomatékkal javasolják”, hogy „vegye figyelembe és reagáljon a Korrupcióellenes Tanács jelentéseire”, és töltse fel a Tanácsban és a Korrupcióellenes Ügynökségben a megüresedett helyeket.
A 24 vitás szerbiai privatizációról szóló jelentés a Korrupcióellenes Tanács legközismertebb elemzése. Bár a különböző kormányok figyelmen kívül hagyták, politikai felemelkedésének a kezdetén Aleksandar Vučić meghirdetve a korrupcióellenes harcot, leszedte róla a port.
„De úgy gondolom, hogy Szerbia polgárai és az egész nemzetközi közösség látja, hogy ez egy válogatás nélküli küzdelem, nincs különbség abban, hogy valaki a hatalomhoz tartozó párt tagja-e, mint a Galenika esetében, vagy valamelyik ellenzéki pártból való” – nyilatkozta Vučić 2013 júliusában.
Ali három és fél elteltével és két kormány után, a nemzetközi közösség már nincs meggyőződve a korrupcióellenes harc őszinteségében Szerbiában.
Az Európai Bizottság ma azt kéri Szerbiától, hogy oldja fel az akut problémával foglalkozó testületek munkáját. Az említett Tanács amellett, hogy a munkája immár több mint három éve zárlat alatt van – mivel a kormány nem választott új tagokat –, újból a „süket telefonok” játékát játssza a Nemanjina utcával, hangsúlyozza Jelisaveta Vasilić, a Tanács tagja.
„Csak öten maradtunk. És 2013 óta követeljük, hogy töltsenek be legalább még öt helyet. Válasz nincsen. Ez a legnagyobb probléma. Nincs beszélgetés. Mi nem tárgyaltunk egyetlen kormánnyal sem” – mondja Vasilić.
Másrészt, Szerbia Képviselőháza csonka összetételben tartja a Korrupcióellenes Ügynökséget, mivel 22 hónapja nem hozott döntést az adatvédelmi biztos és az ombudsman azon javaslatáról, hogy a Korrupcióellenes Ügynökségbe válasszák be Vida Petrović Škerot, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét.
Ugyanakkor a Képviselőháznak kevesebb, mint egy hét is elég volt ahhoz, hogy elfogadja a haladóknak azt a javaslatát, hogy az Ügynökségbe – a civil élet képviselőinek a megnyilvánulásai ellenére – beválasszák Danica Maksimovićot, aki vizsgálóbíró volt az 1999-es Račak-ügyben, és Hágában Slobodan Milošević védelmének a tanúja volt.
Az Ügynökségnek, amely többek között még vezeti a Nikola Selaković korábbi igazságügyi miniszter elleni összeférhetetlenség miatti eljárást, tavaly decembere óta már elnöke sincsen, emlékeztet rá Zoran Stojilković, az Ügynökség Bizottságának korábbi tagja.
„A Bizottságban kilencen kellett volna lennünk, a többségi döntéshez pedig öt szavazat kell. Egy időszakban viszont öten-hatan voltunk. Vagyis mindenkinek igennel kellett volna szavaznia ahhoz, hogy egy döntés megszülethessen” magyarázza.
A Korrupcióellenes Tanács jelentései továbbra is rendszeresen érkeznek a kormányba, amely két éve nem tartja a kapcsolatot a saját tanácsadói testületével, mondja Jelisaveta Vasilić.
„Mindig elképeszt engem, amikor valaki a kormányból azt mondja, hogy nem olvasta a szabályozó testületnek a jelentését. Mi ezért az országért dolgozunk. Ennek a kormánynak” – érvel.
A figyelmeztetés Brüsszelből érkezett, és az Európai Bizottság elemzésén alapul, amely ellenőrzi Szerbia haladását a 23. csatlakozási fejezet felé, amelynek a szabványai az egyik legnagyobb kihívást jelentenek Belgrád számára.
