A május közepén Szerbiában pusztító árvíz óriási gondokat okozott a mezőgazdaságban is. Több termőföldet előárasztott a víz, és felmerült annak lehetősége is, hogy különféle szennyeződések, például nehézfémek ülepedtek le a folyókból kimosott iszapból. A Szerbiai Képviselőház mezőgazdasági bizottsága a héten ült össze, hogy megvitassa az árvízhelyzet mezőgazdaságra gyakorolt hatását. Az ülésről Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség mezőgazdasággal megbízott parlamenti képviselője és a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja számolt be lapunknak.
– Az ülésen részt vettek a mezőgazdasági minisztérium illetékesei, és az árvízhelyzetről és a vele kapcsolatos intézkedésekről tárgyaltunk. Minden egyes szektor beszámolt, hogy mi történt a területén. A mezőgazdasági minisztériumnak három feladatköre van, ha az árvízről beszélünk. Az első a terület szanálása, tisztítása, tehát a fertőtlenítés, a rágcsálóirtás, a szúnyogirtás, az épületek fertőtlenítése. A mezőgazdasági tárca illetékesei beszámoltak, hogy befejeződött az elhullott állati tetemek elszállítása és megsemmisítése. Több száz tonna tetemet semmisítettek meg. A rágcsálóirtás és a szúnyogirtás folyamatos, még mindig találhatóak ugyanis olyan kisebb területek, amelyek víz alatt vannak. Mindennek ellenére nincs fertőzésveszély, sem járványveszély. A második a termelők támogatása ingyen üzemanyag, műtrágya és vetőmag formájában. A termelők által felajánlott segélyt azonnal szétosztotta a minisztérium, ezenkívül a köztársasági árutartalékok is előkészített ezer tonna takarmányt, amely szétosztása még várat magára. A harmadik feladat, amelyről szó került az ülésen, az a gátak megerősítése, valamint olyan tervek elkészítése, amelyek arra hivatottak, hogy a jövőben elkerüljük a májusi katasztrófához hasonló helyzeteket. Felmerült, hogy a Száva rendezését európai uniós projektumon keresztül kellene megoldani, valamint EU-s alapokból kellene pénzt lehívni a gátak megerősítésére.
Az elárasztott területeken folytatódhatnak-e a mezőgazdasági munkálatok?
– A földügyi hivatal a mezőgazdasági földekből mintát vett, és megállapította, hogy a vizsgált mintákban nem találtak nehézfémeket és más mérgező anyagokat, tehát nem kell attól tartani, hogy az elárasztott területeken a termőföld minőségében kár keletkezett volna. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint összesen nyolcvanezer hektár termőföld volt víz alatt, és ebből tizenhatezer hektáron kezdődött meg az újravetés, amelyre a tárca magokat is biztosít. Kétezer-hétszáz hektáron napraforgó, kétezer hektáron szója, tizenegy és fél ezer hektáron pedig kukorica kerül újravetésre. Ezek azok a magok, amelyek remélhetőleg megfelelnek a feltételeknek, és még az idén termést tudnak hozni.
Mekkora károkat okozott az árvíz?
– Erről még nem rendelkezik a mezőgazdasági minisztérium pontos adatokkal, mivel még jelenleg is folyik a kárfelmérés. Mindezt nehezíti az is, hogy egyes földművesek több kárt próbáltak bejelenteni, mint amennyi valójában történt. A minisztérium ezzel kapcsolatban arra kérte a földműveseket, hogy legyenek reálisak.
A szóban forgó rendkívüli segélyek kiosztása nem befolyásolja a rendes mezőgazdasági támogatások kiosztását?
– Ez a kérdés a vajdasági termelők között is felmerült. Egyes professzorok, egyetemi tanárok és kamarai tagok már felvetették annak a kérdését, hogy mi lenne, ha a termelők nem kapnák meg a támogatásokat, de a mezőgazdasági minisztériumban ennek a lehetősége nem merült fel, sőt a tárca megkezdte a közvetlen kifizetéseket, vagyis a hatezer dináros támogatás kifizetését. A minisztérium ígéretet tett, hogy ez a támogatás, valamint az üzemanyag és műtrágya vásárlására elkülönített támogatás kifizetése is folyamatos lesz.
