Hivatalos belgrádi látogatásra érkezett Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, ahol egyebek mellett tegnap részt vett azon a kínai–szerb–magyar hármastalálkozón is, melynek fő témáját a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítása képezte. Ezt a találkozót megelőzően Ivica Dačić külügyminiszterrel is tárgyalt a magyar külügyi tárcavezető, s ezen a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország és Szerbia között még soha sem voltak ennyire jók a kapcsolatok.
Szijjártó Péter és Ivica Dačić (Fotók: Ótos András)
– A külügyminiszteri találkozók alkalmával előkészített tárgyalási keretek, protokollok megjegyzéseiben mindig szerepel egy olyan mező is a papíron, mely a lehetséges kellemetlen témákat tartalmazza, azokra hívja fel a figyelmet. A mai protokollban ebben a mezőben a következő mondat szerepelt: nem várhatók kellemetlen témák. Azt hiszem, ez eleget mond el arról, mennyire jók a két állam közötti kapcsolatok ma – mondta el a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón Ivica Dačić.
Mint fogalmazott, a két országban megmutatkozott politikai szándéknak, a Vajdasági Magyar Szövetség közvetítő szerepének és az elmúlt évek során foganatosított lépéseknek köszönhetően jelentős eredményeket lehet elkönyvelni a kapcsolatok rendezése terén. Ennek, tette hozzá Dačić, megvannak a pozitív következményei a gazdaság terén is. Példaként az árucsere-forgalom növekedését említette, mely rekord nagyságú méreteket ölt ma, de a kétoldalú kapcsolatok minden területén fejlődés mutatkozik meg – értékelte. Olyan szintre emelkedett az együttműködés Magyarország és Szerbia között, hogy a közös érdekeket immár konkrét közös projektumokban tudják kifejezésre juttatni, hangsúlyozta Dačić, aki egyúttal köszönetet mondott magyar kollégájának az európai integrációs folyamat során nyújtott támogatásáért.
ENERGIAELLÁTÁS, ÁTJÁRHATÓSÁG
– A két ország között valóban soha sem volt jobb a kapcsolat, s ennek jelentőségét nagy mértékben felértékeli az a geopolitikai helyzet, amely ma a környezetünkben, a régió országaiban megfigyelhető. A kereskedelmi forgalom 2013-ban rekordot döntött, a 2014. évi első tíz hónapos jelentés szerint pedig további 3,5 százalékot tesz ki a növekedés, ami egyértelműen arra enged következtetni, hogy a tavalyi adatok ismét rekordnak számítanak majd – hívta fel a pozitív adatokra a figyelmet Szijjártó Péter.
Ahogyan arról beszámolt, két döntést is meghoztak a Dačićtyal folytatott belgrádi tárgyalások során a sikeres együttműködés jegyében. Az egyik a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok további elmélyítését szolgálja, s ennek értelmében a magyar külgazdasági stratégia két fontos intézménye a szerb fővárosban hamarosan meg fogja nyitni képviseletét: a Magyar Nemzeti Kereskedőházról és az Eximbankról van szó. A másik döntés arról szól, hogy Magyarország egyik állandó brüsszeli képviselője, az európai csatlakozási folyamat szakértőjeként a szerbiai tárgyalócsoport tagjává válik.
Szijjártó a Déli Áramlat projektuma leállításával kapcsolatban véleményének adott hangot, hogy az érintett államoknak, így Szerbiának és Magyarországnak is azon kell közösen dolgozniuk, hogy alternatív megoldást találjanak a biztosnak nevezhető energiaellátás szavatolására. Meghívta Ivica Dačićot egy februári budapesti konferenciára, melyen részletesebben is megvitatnák a kérdés kapcsán felmerülő különböző lehetőségeket. A magyar külgazdasági és külügyminiszter az átjárhatóság javítása érdekében kilátásba helyezte új határátkelők megnyitását is. Mint mondta, semmi akadálya sincs annak, hogy több átkelő lépjen működésbe a két ország között, s beharangozta a Horgos és Röszke közötti régi határátkelő ez évi nyári megnyitását is.
|
Dačić: Mondják ki, ha nem kellünk A magyar és a szerb külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján Ivica Dačićot az aktuális politikai helyzetről is faggatták az újságírók. Arra a kérdésre, hogy miként kommentálja a Szerb Haladó Pártból érkező azon vádakat, melyek szerint a Szerbiai Szocialista Párt kevésbé támogatja a kormány programját a kelleténél, Dačić azt válaszolta, hogy nem feltétlenül kell a kormányban lenniük, ha valaki azt gondolja, az ellen dolgoznak. Mint mondta, nem akar belemenni a médián keresztül történő üzengetés játszmájába, szerinte ugyanis az efféle vádak teljesen alaptalanok. Hangsúlyozta, a miniszterelnök és közötte töretlen az együttműködés, s maga mindenütt a szerb kormányt képviseli, nem pedig pártját. Az Aleksandar Vučić által a BIRN cikkére reagálva kimondott vádakkal kapcsolatban Dačić azt mondta: az Európai Unióval folytatott kommunikációban minden „saját fejével gondolkodó államnak gondjai akadnak olykor”. Ez nem jelenti szerinte az európai út kétségbe vonását. Véleményének adott hangot, hogy az uniónak is jobban kellene ügyelnie arra, hogy az EU-pénzeszközök révén születő hírtartalmak megfeleljenek a valóságnak, s annak a célnak, amelyért a támogatást elnyerték. |
A KERESKEDELMI ÚTVONAL ÜTŐERÉBEN
A kínai–szerb–magyar hármastalálkozón
A Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítésével Magyarország és Szerbia a nemzetközi kereskedelem egyik legfontosabb ütőerének részévé váli, emelte ki Szijjártó Péter. Belgrádi látogatásának egyik célja a vasútvonalba való beruházás körüli határidők pontosítása volt a magyar, a szerb és a kínai fél részéről. A látogatás során szóba került Közép-Európa energiabiztonsága is. Mint azt a magyarországi külügyminiszter hangsúlyozta, a Déli Áramlat terveinek megszűnésével újabb alternatívák felé kell tekintenie Magyarországnak és Szerbiának is.
A Belgrád–Budapest-vasútvonal megépítése kapcsán megtartott trilaterális tárgyalást követően Zorana Mihajlović infrastrukturális és közlekedési miniszter asszony elmondta, olyan megállapodást írtak alá ezúttal, amelyben konkrétan meghatározzák a határidőket a munkálatokat megelőző dokumentumok kidolgozása és a munkálatok megkezdése kapcsán. Még ez év végén el szeretnék kezdeni az építőmunkálatokat, hogy aztán két éven belül azok elkészülhessenek.
– Együttműködési tervet írtunk alá ezúttal, amelyben pontosan meghatároztuk a határidőket a megvalósíthatósági hatástanulmány kidolgozása kapcsán. Miután január végén a három vállalat egy memorandumot ír alá a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről, a megelőző dokumentumok kidolgozására kerül sor, amelyeket a két ország külön-külön készít el a saját szakaszára. Ezt a dokumentumot június 30-ig a kínai partnereinknek kell átadnunk, ők a két dokumentumból kidolgozzák majd a végleges megvalósíthatósági tanulmányt – magyarázta Zorana Mihajlović, hangsúlyozva, Szerbia kiváló pozícióval rendelkezik, amit végre ki is használ. A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása után pedig a magyar és a szerb fél is dönt arról, miként szeretné a beruházást finanszírozni – mondta, ám a lehetőségekről még egyelőre nem kívánt bővebben beszámolni. Mint kiemelte, a finanszírozási tervek a megvalósíthatósági tanulmánytól függnek.
– Magyarország kormánya nagy jelentőséget tulajdonít Kína és a közép-európai térség együttműködésének, ami nemcsak Kína és Közép-Európa érdeke, hanem egész Európáé is. Büszkék vagyunk arra, hogy Szerbiával közösen részesei lehetünk annak a beruházásnak, amely a kínai finanszírozásnak köszönhetően jelenleg a zászlóshajója Kína és Közép-Európa együttműködésének – fűzte hozzá Szijjártó Péter. – A Kelet-Kínából származó áruk jelentős része a pireuszi kikötőn keresztül jut el Európába. Azzal, hogy felújítjuk a Belgrád és Budapest közötti vasútvonalat, nem lesz kérdés, melyik a leggyorsabb útvonal, Pireusztól Nyugat-Európáig – hangsúlyozta Szijjártó, hozzátéve, a kereskedelmi útvonalból így Magyarország és Szerbiai is hasznot húzhat.
Elmondta azt is, hogy a tegnapi megállapodás aláírásával három munka veszi kezdetét: – Előkészítjük azt a kormányközi megállapodást, amely a nemzetközi jog szerint rendezi ennek a beruházásnak a részleteit. Megkezdődnek az előkészítő munkák a megvalósíthatósági tanulmányokra. Valamint megkezdjük a finanszírozási modell előkészítését is, hiszen a kínai kormány vállalta, hogy finanszírozási segítséget nyújt Szerbiának és Magyarországnak ehhez a beruházáshoz. A kínai fél a beruházás 85 százalékának finanszírozására ad ajánlatot – részletezte Szijjártó.
Arra az újságírói kérdésre, hogy amennyiben kereskedelmi útvonalban gondolkodnak, és a görögországi kikötőkből ezen a vasútvonalon keresztül tervezik szállítani az árut Nyugat-Európába, Görögországgal és Macedóniával is tárgyalásokat kell folytatni, Zorana Mihajlović az válaszolta, a Belgrád–Budapest-vasútvonal ennek a tervnek csak az első lépése. A jövőben mindenképpen folytatni szeretnék a korszerű vasút tervét dél felé is, vagyis a közeljövőben tárgyalásokra kerül majd sor Macedóniával és Görögországgal is.
A DÉLI ÁRAMLAT ALTERNATÍVÁJA
Kérdést intéztek Szijjártó Péterhez is a Déli Áramlat kapcsán, aki elmondta, az egyik legfontosabb kérdésnek éppen az energiabiztonságot tartja. Az energiabiztonság sem csak Közép-Európa érdeke, hanem egész Európáé, így a Déli Áramlat beruházás lemondása után új megoldások felé kell nézni, hangsúlyozta.
– Kétségtelen az egyik ilyen lehetőség az a Déli Áramlatba szánt, de a törökországi tározókba szállítandó orosz gáz eljuttatása Közép-Európába. Itt Görögországnak, Macedóniának, Szerbiának és Magyarországnak kulcsszerepe lehet. Abban egyeztünk meg Dačić miniszter úrral, hogy a februári hivatalos budapesti látogatása során próbálunk már konkrétumról is tárgyalni. Én már tárgyaltam a macedón külügyminiszterrel, másfél héten belül tárgyalni fogok a török külügyminiszterrel, a jövő héten pedig Maroš Šefčovič biztos úrral tárgyalok majd, aki az energiakérdéseket felügyeli az Európa Bizottságban – taglalta Szijjártó, hozzátéve, hogy minden lehetőséget megragadnak, hogy az energiabiztonságra megoldást találjanak.
