A horvát elemzők egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) a Szerbia és Horvátország közötti háborús népirtásra vonatkozó kölcsönös vádakkal kapcsolatban ma kihirdetendő ítélete nem befolyásolja számottevően a két ország közötti kapcsolatokat. Esetleg rövidtávon várhatóak kedvezőtlen folyamatok.
Az élet az ítélet kihirdetését követően is megy tovább, jegyezte meg Branko Caratan, a Zágrábi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora, aki elképzelhetőnek tartja, hogy az ítélet rövidtávon negatívan befolyásolhatja a Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatokat, hosszútávon azonban semmi esetre sem, hiszen mindkét félnek az együttműködés áll érdekében.
– Egyszer ez az ítélet is feledésbe merül majd. Ez az ítélet semmi esetre sem lesz történelmi értékelése mindannak, ami a régióban történt. A valós történelmi megítélés sokkal kiterjedtebb. A nemzetközi közösség már egyébként is értékelte, hogy ki kezdte a háborút és ki hogyan viselkedett abban az időszakban – fogalmazott Caratan.
Hasonló az álláspontja Vlatko Cvrtila politikai elemzőnek is, aki hiszi, hogy függetlenül az ICJ döntésétől, a Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatok a következő tíz évben is olyanok lesznek, mint eddig voltak, vagyis inkább csak langyosak. Ez akkor sem változik meg, amikor Szerbia az Európai Unió tagállamává válik, véli Cvrtila, hozzátéve: Szerbiában soha nem létezett olyan konstruktív politika, amely objektíven vizsgálta volna felül az elmúlt 25 év történéseit. Mivel ez elmaradt, ezért a Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatok sem válhattak jobbá, fűzte hozzá Cvrtila.
Az ítélet a volt Jugoszlávia területén, azaz ebben az esetben a Szerbia és Horvátország között zajló háború megítélését sem fogja számottevően befolyásolni, értékelte Miro Kovač, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nemzetközi titkára, hozzátéve: persze ennek ellenére is rendkívül fontos, hogy az eljárás végére hamarosan pont kerül.
Vesna Crnić Grotic, az eljárásban Horvátországot képviselő jogi csapat vezetője elégedett az elvégzett munkával. Úgy érzi, minden tőlük telhetőt megtettek.
Denis Romac, a horvát Novi List hágai tudósítója szerint nehéz lenne megjósolni az ítéletet. Tekintettel arra, hogy ugyanez a bíróság hogyan döntött a Bosznia-Hercegovina Szerbia ellen indított perében, az a legvalószínűbb, hogy az ügyben eljáró bírói tanács az arany középutat választja, vagyis egyik országot sem mondja bűnösnek a népirtásra vonatkozó vádakban, magyarázta Romac.
Hasonló hangnemben nyilatkozott lapunknak a múlt héten dr. Várady Tibor akadémikus, nemzetközi jogász, aki szerint az a legvalószínűbb, hogy a horvát keresetet és a szerb viszontkeresetet is elutasítják.
– A kilencvenes évek elején minden kétséget kizáróan súlyos bűncselekmények történtek Horvátországban is. Tény azonban az is, hogy a Hágai Törvényszék, amely a boszniai eseményekkel kapcsolatban vádat emelt népirtásért is (és Krstić tábornokot el is ítélte), a horvátországi eseményekkel kapcsolatban, nem csak, hogy egyetlen személyt sem ítélt el, de nem is vádolt senkit népirtással. Ezt a borzalmasan magas mércét nem érték el az elkövetett háborús bűnök. Így egészen valószínűtlen, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság elmarasztalná akár Szerbiát, akár Horvátországot, mert csak népirtás ügyében van joghatósága – taglalta Várady.
Válaszolva kérdésünkre, hogy mi jellemezte az eljárást, Várady kifejtette: Az, hogy államok és nem személyek kerültek célkeresztbe, egy sajátos hangulatkörnyezetet eredményezett. Ebben a hangulatkörnyezetben nemzeti szimbólumok kerültek előtérbe. Nagyon sokan nem Szerbia és Horvátország vitáját, hanem szerb–horvát vitát láttak benne, elfeledve, hogy az ítélet nem nemzetekre, hanem államokra és azok állampolgáraira vonatkozik.
Azzal kapcsolatban, hogy a per hogyan befolyásolhatja a két ország közötti kapcsolatokat, Várady megjegyezte, hogy ha az ítélet valóban úgy a horvát keresetet, mint a szerb viszontkeresetet elutasítja, annak elsősorban józanító hatása lehet.
– Segíthetne abban, hogy ne csak nemzeti szimbólumokat, hanem a valóságot is lássuk. Persze, ha mindkét keresetet elutasítják, abból nem lenne szabad egy olyan következtetés irányába indulni, hogy nem is történt semmi elítélendő. Nagyon sok elítélendő történt, ha nem is érte el a népirtás szintjét. Az egyéni felelősségről nem szabad megfeledkezni – hangsúlyozta Várady.
Az 1991 és 1995 között, a délszláv háború idején elkövetett népirtásokra vonatkozó vádak miatt Horvátország 1999-ben nyújtotta be keresetét az akkori Jugoszlávia ellen, az ellenpert a szerb fél 2010-ben indította. A per tavaly márciusban kezdődött, a meghallgatások öt héten át zajlottak.
