A Magyar Nemzeti Tanács működési átláthatósága és az összeférhetetlenség kérdése állt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége tegnapi sajtótájékoztatójának a homlokterében. Az apropót az MNT 4. rendes ülésén történtek szolgáltatták. Csonka Áron VMDK-elnök szerint az új MNT megalakulása óta a dokumentumoknak csak a csekély hányada kerül föl a honlapra, és mivel az ügyrend szerint a döntések hatályát a honlapon történő megjelenéshez kötik, megítélése szerint ez a mulasztás az MNT jogszerű működésének a határát súrolja. Tari István, az MNT VMDK-s tagja indítványozta a végrehajtó bizottság és az állandó bizottságok anyagainak a közzétételét is, de javaslata nem került napirendre.
Tari minősíthetetlennek nevezte azt, hogy az ülésen nem lehetett felolvasni Matuska Márton és Vicei Károly cenzúrával foglalkozó leveleit, ő úgy véli: a kirakati működésre szánt pénzből finanszírozott magyar kultúrát és tájékoztatást propagandisztikus célokra használják fel, és az MNT egypárti intézményként, felelősséghárítással és kézi vezérléssel működő rendszer.
A VMDK vezetői ismét kitértek az összeférhetetlenség kérdésére is, elmondásuk szerint az MNT tagjainak a negyede valamilyen művelődési egyesületet vezet, ezért javasolták azt, hogy ezek a személyek érintettségük okán saját (pénz)ügyeikben ne döntsenek. Csonka Áron elmondása szerint a tartományi kulturális titkár is erre kérte átiratában az MNT-t, ennek ellenére ez a javaslat sem ment át az MNT-n.
A VMDK azt is javasolta, hogy csökkentsék a tanácsok és a tanácsok által létrehozott testületek tagjainak az illetményét, mivel például egy igen szerény hatáskörrel rendelkező tanácsi alelnök ebben a minősítésben havi 15 ezer, MNT-tagként havi 5000, valamely állandó bizottság tagjaként ülésenként további 3000 dinárt kap, ami 20-23 ezer dinár is lehet havonta. Azt is javasolták, hogy az MNT-ban állandó munkaviszonyban lévő tanácstagoknak ne járjanak ezek a plusz havi illetmények, de ezek a javaslatok sem kerültek napirendre.
Csonka Áron ismét kitért arra, hogy több jogász is megerősítette a VMDK azon korábbi álláspontját, hogy a Csúrog–Zsablya–Mozsor magyarjaira kimondott kollektív bűnösség hatályon kívül helyezésével a határozat a kollektív bűnösséget nem nyilvánította semmissé, ami a gyakorlatban egyéni rehabilitálási eljárást von maga után, és csak annak pozitív elbírálása után lehetne kérvényezni a vagyon-visszaszármaztatást – ez a határidő azonban lejárt. Beszélt arról is, hogy szerinte a tartományi ombudsmanhelyettes január 22-én megjelent, a nemzeti tanácsokra vonatkozó kijelentése is a VMDK azon véleményét támasztja alá, mely szerint a nemzeti tanácsok rendszere jogi „torzszülött”, nem minősíthető kulturális autonómiának, státusza rendezetlen, és megalázóan kevés pénzt kap a szerbiai hatalomtól.
