Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága 21 módosítási indítványt fogadott el a Szerbiáról szóló országjelentés tervezetére vonatkozólag. A David McAllister európai parlamenti jelentéstevő által összeállított országjelentésre összesen 222 módosítási indítványt nyújtottak be. Szerbia számára vitathatatlanul az a legfontosabb, hogy a külügyi bizottság elvetette a horvát EP-képviselők indítványait, amelyeknek az volt a lényege, hogy az Európai Unió a Szerbia és a Horvátország közötti nyitott kérdések megoldásához kösse az ország európai integrációját. A horvátok követelték, hogy Szerbia álljon el a Horvátország területén megtörtént háborús bűncselekmények elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonásától – azaz helyezze hatályon kívül a háborús bűnökkel kapcsolatos hatáskörökről szóló törvényt –, lelje fel a kilencvenes évek háborús összecsapásaiban eltűnt összes horvátot, és egyezzen bele országhatárának korrigálásába a Dunán.
Marijana Petir elégedetlenkedve fogadta az EP Külügyi Bizottságának döntését, hogy a horvát indítványoknak nem ad helyet, és megjegyezte: ha Szerbia ma bíróság elé állíthat horvát állampolgárokat, akkor ezt a jövőben az EU bármelyik tagállamának az állampolgárával megteheti. Dubravka Šuica pedig közölte, hogy a horvát EP-képviselők a jövőben is kitartanak a most elutasított követelések mellett.
– Követeléseinknek és álláspontunknak helyet kell adni. Horvátország nem tűri el, hogy másodrangú tagállamként kezeljék – nyomatékosította Šuica.
Simon Mordue, az Európai Bizottság romániai tisztségviselője nem osztotta a horvát képviselők meglátását, és kifejtette, hogy bilaterális kérdésekről van szó, amelyeket Szerbiának és Horvátországnak kell megoldaniuk. Példátlan lépés lenne, ha Szerbiától egy olyan törvény hatályon kívül helyezését kérné az EU, amelyhez hasonlóak az EU több tagállamának a jogrendjében is megtalálhatók, emelte ki Mordue.
Az elfogadott módosítási indítványok legtöbbje a nagyobb fokú sajtószabadságra, a kisebbségek hatékonyabb jogérvényesítésére és a független intézmények hatáskörének tiszteletben tartására vonatkozik. Eduard Kukan, az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttségének elnöke egyik módosítási indítványában azt javasolta, hogy az Európai Tanács határozottabban kezdeményezze a Szerbia és az EU közötti csatlakozási tárgyalások első fejezeteinek megnyitását. Ezt a módosítási indítványt elfogadta a külügyi bizottság. Kukan másik módosítási indítványa arról szól, hogy az állami intézmények munkájának nyilvánosnak és felelősségteljesnek kellene lennie. Az is elvárás, hogy a szerbiai állami intézmények segítsék a jogvédő és a közhasznú információk biztosának munkáját. Nemcsak az intézményeknek, hanem magának az államvezetőségnek is teljes körű együttműködést kell megvalósítania a jogvédővel és közhasznú információk biztosával, áll Kukan elfogadott módosítási indítványában.
Tanja Fajon, szlovéniai EP-képviselő módosítási indítványaiban a kifejezettebb sajtószabadságra és a szabad véleménynyilvánításra helyezte a hangsúlyt. Fajon meglátása szerint az államvezetőségnek az eddigiekhez képest sokkal határozottabban kellene hozzájárulnia a szabad véleménynyilvánítás megvalósulásához, és útját kellene állnia a médiumokat, illetve az újságírókat érő fenyegetéseknek.
Az országjelentés javaslatában benne maradt a felszólítás, hogy Szerbiának külpolitikáját össze kell hangolnia az uniós külpolitikával, és ennek szellemében megszorító intézkedéseket bevezetnie Oroszországgal szemben, ugyanakkor az elfogadott módosítások egyikének értelmében az EU-nak megértéssel kellene viseltetnie a Szerbia és Oroszország közötti, hagyományosan jó kapcsolatok iránt.
Az elvetett horvát módosítási indítványok kapcsán David McAllister jelentéstevő bejelentette, hogy frakciója a háborús bűnökkel kapcsolatos hatáskörökről szóló szerbiai törvény felülvizsgálatát fogja kezdeményezni az Európai Bizottságnál, így feltehetőleg hamarosan kiderül, hogy a horvátok számára elfogadhatatlan jogszabály összhangban áll-e a vonatkozó európai mércékkel, vagy sem.
