Az Európai Parlament szerdán elfogadta a David McAllister szerbiai jelentéstevő országjelentése alapján összeállított Szerbiáról szóló határozatot. Az EP a dokumentumban elismerően nyugtázza a Szerbiában végrehajtott reformokat, a jószomszédi viszonyok elmélyítését a régió országaival, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatását, és minderre támaszkodva az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások első fejezeteinek mielőbbi megnyitását kéri az Európai Tanácstól.
A határozat negatívan értékelte a szabad véleménynyilvánítás területét és a független intézmények helyzetét. Az EP azt is kifogásolja, hogy Szerbia külpolitikáját továbbra sem igazította az unióshoz, és nem rendelt el megszorításokat Oroszországgal szemben.
A képviselők a beterjesztett hét módosítási indítvány közül hármat fogadtak el. Így bár az eredetinél jóval enyhébb megfogalmazással, de a határozatba a horvát EP-képviselők indítványa nyomán mégis belekerült a felszólítás, hogy Szerbia vizsgálja felül a háborús bűnökkel kapcsolatos hatáskörökről szóló törvényt – ennek mentén a szerbiai igazságügyi szervek büntetőjogilag felelősségre vonhatják azokat a személyeket, akik a gyanú szerint Horvátország területén követtek el szerbek ellen háborús bűncselekményt.
A liberálisok javaslata alapján azt a módosítási indítványt is megszavazták a képviselők, amelyben az EP mélységesen elítéli a Saša Janković köztársasági ombudsmant ért támadásokat, és felszólítja Szerbiát, hogy minden lehetséges eszközzel segítse a jogvédő munkáját, illetve járuljon hozzá, hogy Janković hozzáférjen minden kért dokumentumhoz.
Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő végigkísérte a Szerbiáról szóló határozat körüli folyamatot, majd a végleges strasbourgi vitában is részt vett, olvasható Deli a határozat elfogadását követően megfogalmazott sajtóközleményében.
– A Szerbiára vonatkozó EP-határozat ilyen formában nem jöhetett volna létre a fideszes delegáció összehangolt és eredményes munkája nélkül. A Fidesz EP-képviselőinek módosító javaslataival sikerült elérni, hogy a jelentés jobban rávilágítson a kisebbségi kérdésekre, és összességében is egy pozitívabb üzenetet közvetítsen Szerbiáról – olvasható a közleményben.
Deli Andor a strasbourgi vita során hangsúlyozta: „Az idei eredményjelentésről már sok mindent elmondtunk, például azt, hogy kiegyensúlyozott, megtalálható benne a szerb kormány éves munkájának méltatása, de azok a feladatok is, amelyek mielőbbi megvalósítását az EU elvárja Szerbiától.”
A képviselő a folytatásban a jelentés politikai jelentőségéről beszélt: „Szükséges a szerb kormány további bátorítása abban az elhatározásában, hogy része legyen az európai népek nagy családjának. Nagy politikai nyomás nehezedik Szerbiára és ebben szeretnénk segíteni, innen, az Európai Parlamentből.”
Deli Magyarország kiemelkedő szerepét is megemlítette, illetve a két ország közötti kapcsolat fontosságát hangsúlyozta: „Magyarország szomszédos ország, és többszörösen érdekelt abban, hogy Szerbia mielőbb EU-tag legyen. A külpolitikai, biztonságpolitikai és gazdasági érdekeken túl a jószomszédi kapcsolatok is nagyot fejlődtek a két ország között az elmúlt pár évben.” A vajdasági fideszes képviselő felszólalása során külön hangsúlyt fektetett a kisebbségi kérdés fontosságára: „Teljesen nyilvánvaló, hogy rendkívül érdekeltek vagyunk a szerbiai magyar közösség jövőjének vonatkozásában is, amihez elengedhetetlen a kisebbségi jogok megvalósulásának további javulása. Ez nekem személyesen is fontos, hiszen vajdasági származásúként tudatában vagyok annak, hogy ettől nagyban függ az ottani magyar közösség jövője.”
Johannes Hahn bővítési és szomszédságpolitikai biztos a határozat elfogadását követően közölte: az EP egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán országainak európai útját. Korábban Hahn azt kérte az európai parlamenti képviselőktől, hogy ne fogalmazzanak meg újabb feltételeket Szerbia irányába.
Eduard Kukan, az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttségének elnöke egyetért azzal, hogy az EU és a Szerbia közötti tárgyalások során mielőbb meg kellene nyílniuk az első tárgyalási fejezeteknek. Szerbia előrelépést produkált a reformok tekintetében, ezért az EP a fejezetek megnyitását kéri az Európai Tanácstól, nyomatékosította Kukan, hozzátéve: a joguralom területén további reformokat várnak el Szerbiától. Ezenfelül elvárás az igazságügyi reform folytatása és a független intézmények támogatása.
Ami a koszovói kérdést illeti, a Belgrád és a Pristina közötti tárgyalások során az elkövetkezendőkben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a vízumkedvezmények témájára, a szervezett bűnözés és a korrupció ellenes küzdelemre, magyarázta Kukan.
Jadranka Joksimović, a szerb kormány európai integrációért felelős tárca nélküli minisztere elégedetten nyugtázta az EP határozatát és megállapította, hogy Szerbia minden irányból támogatásban részesült. Mindenki felismerte, hogy a kormány és a köztársasági parlament aktívak, és komolyan dolgoznak, hangsúlyozta Joksimović, aki egyetért azzal, hogy Szerbia megérdemelte az első tárgyalási fejezetek idén történő megnyitását.
