Ivica Dačić szerb külügyminiszter és Zorana Mihajlović közlekedési miniszter szerdán Pristinában részt vettek a régió országai diplomáciai vezetői és közlekedési, illetve szállítmányozási miniszterei számára szervezett konferencián, amelyen regionális infrastrukturális projektumok megvalósításáról volt szó. Olyan projektumok szerepeltek napirenden, amelyeket EU-alapokból finanszíroznának. Az első ilyen konferenciát tavaly nyáron Berlinben tartották meg Angela Merkel német kancellár meghívására. A szerb sajtó fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Pristinában megtartott konferencia nem formális jellegű volt.
A közös projektumokat a tervek szerint augusztus 27-én Bécsben megtartandó konferencián véglegesítenék a felek. A korábbi egyeztetések értelmében Szerbia és Albánia számára a Niš–Pristina–Tirana-autópálya kiépítése az elsődleges terv, de Szerbia számára fontos lehet az országot Montenegróval összekötő 11-es közlekedési folyosó kiépítése, illetve annak összekötése az Adria–Jón-tenger-autópályával, az úgynevezett kék közlekedési folyosóval, valamint a Belgrád–Bar-vasútvonal felújítása, illetve annak összekötése az albániai tengeri kikötőkkel.
Felszólalásában Dačić fontosnak tartottak kiemelni, hogy a Nyugat-Balkán politikusainak nyilatkozataikban tartózkodniuk kellene az országok kapcsolatait negatívan befolyásoló megfogalmazásoktól. Dačić elsősorban Edi Rama albán kormányfő azon nyilatkozatára utalt, hogy az albán lakosságú országok csatlakozásával az Európai Unióhoz sikerül egyesíteni az albán nemzetet. A szerb külügyminiszter szerint nem lenne szabad olyasmit mondani, ami hátráltathatja a szerdai konferencián napirenden szereplő projektumokhoz hasonló fontosságú tervek megvalósítását. Dačić a koszovói politikusok azon kijelentésére is reagált, hogy a majdani szerb községek közössége nem lesz más, mint egy civil szervezet, és kifejtette: „A közösség egyfajta egyesülés lesz, így nem lehet civil szervezet.”
|
Koszovó, de nem köztársaság A helyszíni tudósítók érdekességként említették, hogy Hashim Thaçi koszovói külügyminiszter nyitóbeszédében csupán Koszovóról beszélt, és nem a koszovói köztársaságról, mint azt egyébként a pristinai vezetőség teszi. Az újságírók kérdésére válaszolva azt mondta, hogy már korábban is megtörtént, hogy elhagyta a köztársaság szót. |
A konferencián Johannes Hahn, az EU bővítési és szomszédságpolitikai biztosa is jelen volt, és bejelentette, hogy az EU nagyjából egymilliárd euróval kívánja támogatni a Nyugat-Balkán országai infrastruktúrájának fejlesztését, mivel az az álláspont, hogy az infrastruktúrához, a szállítmányozáshoz és az energetikához kapcsolódó projektumok kulcsfontosságúak a gazdasági fejlődésének, az új beruházások, illetve új munkahelyek szempontjából. A következő ilyen konferenciára Hahn bejelentésének értelmében április 21-én Brüsszelben kerül sor, majd a felek augusztusban Bécsben véglegesítik a projektumokat.
– A Nyugat-Balkán országainak közös szállítmányozási politikát kell megfogalmazniuk. Ehhez nemcsak a régió országainak, hanem az EU-nak is tartania kell majd magát. Az EU-alapokból nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségben pénz, ezért minden egyes eurót megfontoltan kell elkölteni. Az EU végig a Nyugat-Balkán országai mellett áll majd, és folyamatosan segíti a projektumok sikeres megvalósítását. A régió országainak nem hatalmas és vizionárius, hanem kisebb, de megvalósítható projektumokra van szükségük – fogalmazott Hahn.
