– Nincs vesztenivalónk, akkor sem, ha nem valósítjuk meg a Belgrád a vízen projektumot, csak megtisztítjuk a Branko hídtól a Gazella hídig terjedő 40 hektáros területet. Akkor sem veszítünk semmit, ha a projektumot félig valósítjuk meg. Ez a projektum a gazdaság fejlesztésére nyújt lehetőséget, megközelítőleg 15-20 ezer embert foglalkoztat majd, fellendíti az építőipart – emelte ki Aleksandar Vučić kormányfő kedden, miután több mint egy órán keresztül részletezte a Belgrád víziváros projektum jelentőségét, utalva arra, miért fontos, hogy a parlamenti képviselők támogassák a napirenden szereplő törvényjavaslatot.
A közérdeket igazoló, valamint az állami kisajátítást indokló törvényjavaslat a Belgrád víziváros projektum megvalósítását szolgálja, éppen ezért Vučić a bevezetőjében jelentős időt, mintegy negyven percet fordított arra, hogy rámutasson, nem egyedülálló intézkedésről kell a képviselőknek dönteniük, hiszen ilyenre más országokban is volt már példa, Belgrád azonban mindig is küzdött az ellenkezőkkel, például az Albán palota megépítése, a Gazella híd, valamint a közvilágítás bevezetése is jelentős ellenállásba ütközött. Mint a kormányfő kiemelte, a Száva partjának rendezése nem új projektum, erről még 1972-ben rendelkezett a város, azóta folyamatosan gondolkodnak a terület kihasználásán, illetve a vasútállomás és a buszállomás kihelyezésén a városközpontból. Első lépésként tavaly elkészült a terület felmérése, a 40 hektáron található 246 objektumból ma már 179, többségében illegális objektumot leromboltak. Erre Belgrád város 130 millió dinárt költött. Az itt élő polgárok közül 89 családdal szerződést írtak alá a kitelepítésről. A kitelepítésre a város 59 millió dinárt különített el. Ötven roncsot eltávolítottak erről a területről, már csak 11 hajó maradt, amelyek mindegyike az itt található vállalatok szolgálatában áll. Vučić elmondta, dolgoznak azon, hogy a vasútállomást is ki tudják helyzeni az úgynevezett Prokop állomásra, a buszállomást pedig Újbelgrádba, a 42 blokkba. Terveik szerint erre már júliusban sor kerül.
|
A hazai építészek leállítanák a beruházást A Szerbiai Építészet Akadémiája szervezet tagjai arra figyelmeztette a kormányt és Belgrád város vezetőségét, hogy sürgősen állítsa le a Belgrád a vízen projektumot. Véleményük szerint ugyanis a főváros ennek a részének a felélesztése nem lehetséges ezen a projektumon keresztül, közben pedig számos törvény, előírást sértenek meg vele. Felhívták a figyelmet, megalázó, hogy miután az országban 4500 építész és urbanista dolgozik, 2500 csak Belgrádban aktív, egy, a közvélemény számára ismeretlen tervező makettje lett a város fejlesztésének legfőbb eleme, a szükséges rendezési terv helyett. Elégedetlenségüknek adnak hangot, hogy egy makett alapján kénytelenek az urbanisták elkészíteni a terület építési tervét, ami ellentmond minden szakmaiságnak, ugyanakkor ellehetetlenít minden olyan építési megoldást, ami tömegeknek tenné lehetővé a part megközelítését, ami sétányként van feltüntetve. – Szüksége lesz-e bármikor is Belgrádnak ezekre a nagy négyzetméterekre, magasságokra? Tudni lehet-e, miként oldják meg ezen a területen a közlekedést? Miként biztosítják majd a 25 millió köbméter vizet majd az itt épülő objektumok számára és a szükséges 100 megawatt elektromos áramot? Miként építenek 40 ezer parkolóhelyet az ott uralkodó magas talajvízben? – teszik fel a kérdést az építészeti szervezetnél. |
Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője felvetette, hogy a lex specialis törvényjavaslatra nemcsak a belgrádi, hanem az ország minden polgárát érinti, majd megkérdezte, hogy a Belgrád víziváros projektumból mit kapnak a vajdasági polgárok, illetve mennyibe fog ez nekik kerülni, továbbá, hogy lehet az, hogy Belgrád költségvetése 3,5-szer nagyobb, mint a vajdasági költségvetés, mégsem tudja finanszírozni ezt a projektumot a város, hanem az állam támogatására van szüksége. Vučić válaszában elmondta, ahogy a Gazella hidat, ezt a területet is használni tudja majd az ország minden polgára. Annak megvalósításában akár vajdasági polgárok is részt vehetnek majd. A terület 95 százaléka az állam tulajdonában van, így 5 százalékát kell megvásárolnia. Véleménye szerint a terület rendezésére felhasznált összeget a fellendülő gazdaság és építőiparnak köszönhetően a járulékokból tudják majd megtéríteni. A költségvetés kapcsán elmondta, véleménye szerint a Vajdaság 3-szor többet kap az államtól, mint Belgrád városa. Kiemelte, május folyamán szeretne a tartomány vezetőségben részt vállaló pártok vezetőivel egy asztalhoz ülni és végigbeszélni végre a tartomány finanszírozásának kérdését.
Dragan Marković Palma rámutatott, reményei szerint az Egyesült Arab Emirátusok beruházása újabb beruházókat vonz majd Szerbiába, illetve véleménye szerint nemcsak 15-20 ezer ember számára jelent majd ez a projektum megélhetést majd, mint ahogy azt a kormányfő bejelentette, hanem számos magánvállalkozónak is, akik kiszolgálják majd az itt működő vállalatokat.
A parlamenti vita során elhangzott, amennyiben a képviselők támogatják az indítványt, három törvény módosul: a kisajátításról szóló, a tervezésről és építésről szóló és az általános eljárási törvény. Kiderült, a beruházót arra kötelezik majd, hogy öt éven keresztül ne álljon el a beruházástól. Ha úgy dönt, hogy nem érdekelt többé, a feltételeket az új vevő vállalja magára.
Milan Krkobabić, a Szerbiai Egyesült Nyugdíjas Párt képviselője kétségét fejtette ki, hogy az ország építési műszaki kapacitása készen áll-e erre a beruházásra. Zorana Mihajlović építésügyi miniszter azonban elmondta, vannak olyan építési vállalatok, amelyek műszaki és káderügyi felszerelése is eleget tesz az elvárásoknak. A kormányfő kiemelte, az arab beruházók már most 15-16 hazai építési vállalatot felkerestek.
Marko Đurišić, a Szociáldemokrata Párt képviselője arra szólította fel a képviselőket, hogy a lex specialis jogi bizonytalanságot hoz majd az országba. Feltette a kérdést, mennyibe kerül majd az államnak a kisajátítás. Felhívta a figyelmet, hogy az állam beruházókat favorizál, ami a demokratikus társadalomban megengedhetetlen. Vučić azt válaszolta, hogy Szerbia ezzel a beruházással a vezető hírek közé kerül. Dušan Vujović pénzügyminiszter rámutatott, a szóban forgó beruházás nem elrettenteni fogja a további beruházókat, csak bátorítani, hogy Szerbiában ruházzanak be.
Balša Božović, a Demokrata Párt képviselője azt hangsúlyozta ki, hogy a kormány a többség háta mögé rejtőzve, közérdekként tünteti fel az egyéni érdekeket. Mint mondta, ezt igazolja, hogy a projektum tervezője ismeretlen a közvélemény számára. Illetve nem tudni, mennyiben fog kerülni a buszállomás és a vasútállomás kihelyezése, fedezi-e majd ezt is a projektumra szánt 3,5 milliárd euró. Vučić válaszában kiemelte, a kihelyezése 40 éves projektum, annak költségeiről a DP-nek is tudnia kell, hiszen nemrégiben még ők voltak hatalmon.
