Egy belgrádi nagyberuházás közérdek-e, vagy sem? – ez a kérdés okozta a legnagyobb vitát csütörtökön a parlamentben. A kormány ugyanis a napokban törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez, amely a Belgrád víziváros projektum közérdekét meghatározó, illetve a projektum megvalósításhoz szükséges kisajátítást szabályzó speciális törvényjavaslatot nyújtott be. Az ellenzék a vita során – amikor a törvényjavaslatra benyújtott mintegy 70 módosítási indítványról vitáztak a képviselők – arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy a hatalmon levő pártok a köztulajdont magánkézbe akarják átruházni a napirenden szereplő lex specialisszal, a parlamentben többséget képező Szerb Haladó Párt képviselői azonban a projektum előnyeinek hangsúlyozásával, majd pedig az előző államvezetőség alatt meghatározott beruházások megvalósítása érdekében meghozott speciális törvények körülményeire és azok hozadékaival vágtak vissza.
Aleksandar Vučić kormányfő ismertette kedden a köztársasági képviselők előtt a Belgrád víziváros projektum közérdeket meghatározó, a megvalósításához szükséges terület kisajátítását igazoló törvényjavaslatot. Magyarázva a törvényjavaslat jelentőségét, kiemelte, a Branko hídtól a Gazella hídig terjedő területen irodahelyiség, tűzoltóállomás, egészségügyi intézmény, óvoda és iskola is épül majd, több lesz a zöld felület a tervezett lakóépületek mellett, valamint a projektum a gazdaság fejlesztésére nyújt lehetőséget, megközelítőleg 15-20 ezer embert foglalkoztat majd, és arra számítanak, hogy ez a 3,5 milliárd euró értékű beruházás fellendíti az építőipart.
A törvényjavaslatra átadott módosítási indítványokkal folytatták a vitát a képviselők. Az ellenzék által beadott módosítási indítványok többsége a törvényjavaslat közérdekével foglalkozott.
Zoran Živković, az Új Szerbia képviselője felvetette, hogy ha a terület csupán 5 százaléka nincs az állam tulajdonában, és 95 százaléka felett rendelkezik, mi szükség egy speciális törvényre, amely éppen a kisajátítást szabályozná ezen a területen. Miután elmondta, hogy bár a fővárosnak érdeke a projektum, ha másért nem, legalább ennek a területnek a rendezése miatt, feltette a kérdést, milyen érdeket találhat ebben a projektumban egy újvidéki, vagy egy niši, vagy más, aki nem Belgrádban lakik. Balša Božović, a Demokrata Párt képviselője hangsúlyozta, hogy ha a közérdek „leple alatt” végzik el a terület kisajátítását, a hatalmon levő pártok megsértik az alkotmány szabad tulajdonjogról szóló szakaszát. Becslése szerint ugyanis a Belgrád víziváros projektum csupán 0,8 százaléka marad közhasználatban, a terület többi része magánkézbe kerül. Ivan Jovanović, a DP képviselője feltette a kérdést, van-e olyan projektum a világon, amely egy törvény meghozatala útján került megvalósításra. Kinek adják el az új lakásokat, amikor a lakosság nehéz anyagi helyzetben van? Készült-e gazdasági analízis a projektum megvalósításának gazdasági indokoltságáról? – kérdezte.
Mintegy 70 módosítási indítványról vitáztak a képviselők (Fotó: Beta)
A Szerb Haladó Párt képviselői az ellenzék minden felszólalására igyekeztek válaszolni. Gordana Zorić kiemelte, a közérdeket mindenekelőtt az itt foglalkoztatottak száma indokolja. Zoran Babić többször is hangsúlyozta, hogy a korábbi hatalom képviselői csak szórni tudták a milliókat, és hatalmas hiánnyal hagyták el a városvezetőséget.
– Jöjjenek, és ellenőrizzék a munkánkat, vagy gyűrjék fel az ingujjat, és segítsenek! Persze a kényelem és a gyűlölködés fogja vissza önöket – hangsúlyozta több alkalommal is Babić. Hozzátette, a Belgrád a vízen projektum valóság, amely eltávolítja a Száva partjáról a szemetet és törmeléket, mintegy 300 ezer négyzetméter közterületet valósít meg: parkot, óvodát, iskolát, egészségügyi intézményt.
Dušan Vujović pénzügyminiszter is jelen volt az ülésen, aki válaszolva a képviselők kétségére, elmondta, a törvényjavaslat nem foglalkozik a Belgrád víziváros projektum terveivel, a beruházókkal, az építkezés ütemével, a szánt összegekkel, elmondta, a törvényjavaslat a területkisajátítást szabályozza és azokat a feltételeket, amelyek alapján építési engedélyhez lehet folyamodni. Mint mondta, 5 évet hagytak a törvény szerint a terület kisajátításra és 10 évet az építkezés megvalósítására.
A törvényjavaslat szerint a Szerb Köztársaság és Belgrád városa élvezi a kisajátítás minden jogát, és viseli minden kötelezettségét annak. Mint kiemelte, a kisajátítás után az állam a tulajdonában levő építési területet építkezés megvalósítása okán hosszabb időre is bérbe adhatja.
A Belgrád víziváros projektum megvalósításába az egyesült arab emírségekbeli üzletemberek ruháznak be.
