Az Európai Bizottság tisztségviselői szerint az EU érthetően és egyértelműen reagált Edi Rama albán kormányfő hétfői kijelentésére. Az EB ezzel Aleksandar Vučić szerb kormányfő azon nyilatkozatára válaszolt, mely szerint az EU elég „szégyenlősen” reagált az albán kormányfő botrányos kijelentésére. Mint ismeretes, az albán kormányfő hétfőn egy televíziós interjúban azt mondta, hogy Koszovó és Albánia „kénytelen lesz a klasszikus módon egyesülni”, ha az EU nem nyitja meg az integráció és a vízumliberalizáció útját Koszovó előtt. Hashim Thaçi koszovói külügyminiszterrel megtartott interjújában Rama kifejtette, hogy két lehetőség van Koszovó és Albánia egyesülésére, és az EU-tól függ, hogy melyik történik meg.
Az EB állásfoglalása szerint a Nyugat-balkáni országok, így Albánia és Koszovó is, az EU-s integráció útján elkötelezték magukat a regionális együttműködés, a megbékélés és a jószomszédi viszonyok mellett, ezért elfogadhatatlannak tartják az ezzel kapcsolatos provokatív kijelentéseket. Maja Kocijančič, Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Johannes Hahn uniós szomszédságpolitikai biztos szóvivője tegnap megismételte, hogy a Nyugat-Balkán országai „az EU elveinek és normáinak teljes mértékű tiszteletben tartása mellett a saját ütemükkel haladnak előre az európai integrációban”. Az újságírói kérdésre, hogy a már jelenleg is megszakadt Belgrád–Pristina-párbeszéd folytatása veszélyben van-e, mert Rama kijelentését Hashim Thaçi koszovói külügyminiszter is támogatta, az EB tisztségviselői azt felelték, hogy a „koszovói külügyminiszter nem támogatta a kijelentést”, és Belgrád–Pristina-párbeszéd nem szakadt meg, hanem szakértői szinten folyik tovább.
Az EU-s diplomáciai források szerint a brüsszeli párbeszéd következő fordulójára a Nyugat-Balkán hat államának április 21-ei brüsszeli kormányfői találkozója után kerülhet majd sor. Mivel a találkozó előtt teljesíteni kellene azt, amit a brüsszeli megállapodásban lefektettek, ezért várhatóan az észak-koszovói szerb községek közösségének kérdései is felmerül majd. A szerbiai vezetők Rama Nagy-Albániáról szóló nyilatkozatára tett reagálásait értékelve az EB tisztségviselői kijelentették, hogy a Nyugat-Balkán országai kizárólag a megbékélés és az együttműködés elvei tiszteletben tartásával haladhatnak tovább az európai úton. Az EU-s diplomáciai források ugyanakkor arról beszéltek a Beta hírügynökségnek, hogy az EU már korábban elutasította az albán politikusok úgynevezett Nagy-Albániáról szóló elképzeléseit, majd megjegyezték, elképzelhető, hogy Rama a Balkánon élő összes albán nemzetiségű személy vezetőjeként szeretne szerepet játszani, valamint a Nagy-Albániához hasonló kijelentésekkel megszerezheti a jobboldali szavazók voksait a következő albániai helyhatósági választásokon.
A szerb Külügyminisztérium levélben tájékoztatta a nemzetközi szervezeteket és az EU tagországait Rama kijelentéséről.
– A külügyminisztérium azt követeli az ENSZ biztonsági tanácsától, hogy levelünket az ENSZ BT dokumentumaként küldje körbe – áll a külügyminisztérium közleményében.
A szerb diplomácia ezzel egy időben Albánia belgrádi nagykövetének tiltakozó jegyzetet adott át, amelyben kifejtették, hogy az albán kormányfő kijelentése elfogadhatatlan Szerbia számára.
A jegyzetben kiemelik, hogy Rama kijelentése egy újabb olyan albán vezető politikustól származó kijelentés, amely veszélybe hozza a térség békéjét és aláássa Szerbia és Albánia bilaterális kapcsolatát. Az Ivica Dačić által aláírt levélben megjegyzik, ezt a nemzetközileg elismert országhatárok átszabására való veszélyes felhívással tették meg.
Hashim Thaçi koszovói külügyminiszter csütörtöki egynapos horvátországi látogatása során kijelentette, hogy a Nagy-Albániáról szóló ötlet Szerbiából származik.
– A Nagy-Albániáról szóló ötlet nem az albánoktól, hanem az albánok ellenségeitől származik – nyilatkozta a koszovói külügyminiszter a Hina hírügynökségnek.
Szavai szerint a koszovói polgárok és a koszovói politikum legfőbb vágya az EU-hoz való csatlakozás. Belgrád és Pristina viszonyának rendezéséről beszélve, megjegyezte, hogy még hátravan a koszovói szerbek koszovói rendőrségbe, igazságszolgáltatásba, bíróságba integrálása, azzal az üzenettel, hogy „a szerbek Koszovó egy részének elszakításáról szőtt álmai egy mindörökre elvesztek”.
– Koszovó szóban forgó része sohasem lesz autonómia, de elfelejthetik a Szerbiai Köztársaságnak vagy Koszovó szétszabdalásának ötletét is. Szerbia azon fáradozása, hogy szétszakítsa Koszovót, nagyon veszélyes, mivel a térség országai mindegyikének megvan a saját Mitrovicája – vélekedett Thaçi.
Véleménye szerint Belgrád előbb vagy utóbb elismeri Koszovó önállóságát, vagy az EU integráció lépéseként, vagy Szerbia és Koszovó egyidejű EU-s csatlakozása által. Végezetül kiemelte, a legtöbbel, amivel az EU segíthet Szerbiának és Koszovónak, hogy az egész régiót egyszerre, csoportként venné fel az EU-ba.
