Stabil politika–stabil gazdaság

Cikkünkhöz fotógaléria kapcsolódik, amely itt érhető el.

Tizenegy bilaterális megállapodás aláírásával mélyítették tovább a szerb és a magyar kormány tagjai a két ország közötti, történelminek minősített kapcsolatokat. A 2014 óta ötödik alkalommal, ezúttal Szabadkán, megtartott együttes kormányülésen a felek a gazdasági együttműködés kibővítése mellett kötelezték el magukat. Az eddigi együttműködés egyik eredménye az, hogy a két ország közötti árucsere-forgalom az elmúlt két évben 30 százalékkal növekedett.

A már vasárnap kora este Szerbiába utazó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt ma délelőtt a Hotel Gallériában Ana Brnabić szerb kormányfő fogadta. A felek az üdvözlést és az udvariasságokat követően félrevonultak, majd több mint fél órán át négyszemközt tárgyaltak. Eközben a két ország kormányának miniszterei és egyéb tisztségviselői tizenhárom egyeztetés keretében tárgyalták meg az aktuális témákat. Ivica Dačić külügyminiszter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyalt, majd Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter fogadta Szijjártó Pétert. Nebojša Stefanović belügyminiszter Pintér Sándor miniszterelnök-helyettessel és belügyminiszterrel egyeztetett, Mladen Šarčević oktatási miniszter Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszterrel tárgyalt, Goran Trivan környezetvédelmi miniszter és Branislav Nedimović mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter Nagy István agrár- és vidékfejlesztési miniszterrel egyeztetett, míg Kern Imre, a közlekedési, építésügyi és infrastrukturális minisztérium államtitkára és Miroljub Jeftić, a Szerbiai Vasutak igazgatója Lázár János kormánybiztossal tárgyaltak.

Ana Brnabić miniszterelnök az eseményt záró sajtótájékoztatón tartalmasnak és eredményesnek minősítette a kormányülést, amelyen a szerbiai magyar, illetve a magyarországi szerb kisebbségi közösségek képviselői is részt vettek. Brnabić fontosnak tartotta aláhúzni, hogy a szerb–magyar kormánycsúcsok soha nem látszattevékenységet jelképeznek, hanem az együttműködés iránti valós elköteleződést bizonyítják.

A szerb miniszterelnök ezt követően az országhatárok kérdésére tért ki, örömmel nyugtázván, hogy tavaly Bácsszentgyörgy és Haraszti között nyílt új átkelő, az idei év folyamán pedig megnyílik a Rábé–Kübekháza átkelő, majd 2020-ban a horgosi határátkelő bővítése esedékes. A miniszterelnök elmondása szerint ezeknek a projektumoknak a tekintetében már megkezdték a műszaki dokumentáció kidolgozását.

A folytatásban Ana Brnabić a március elején Ariljeban megnyitott H&S fruits szerb–magyar gyümölcsfeldolgozó üzemről ejtett szót, mondván, hogy az együttes, szerb–magyar költségvetési támogatással megvalósuló, 7,5 millió euró értékű beruházás példaértékű. Mint hozzátette, már négy hasonló projektum kivitelezését vették tervbe, ezeket feltehetőleg az idén és 2020-ban valósítják meg.

– Szeretném hálámat kifejezni Orbán Viktornak, Szijjártó Péternek és Magyarországnak, amiért következetesen támogatják Szerbia európai integrációs folyamatát. A segítő kiállás nemcsak határozott, hanem következetes és állandó jellegű. Amikor az EU belső konfliktusokkal kényszerül megküzdeni, az ehhez hasonló támogatás egy tagjelölt ország számára hatványozottan értékes. Azért is hálásak vagyunk Orbán Viktornak, amiért Koszovó tekintetében Magyarország kiegyensúlyozott álláspontot képvisel – fogalmazott Ana Brnabić.

A szerb miniszterelnök a gazdasági kapcsolatok alakulásával úgyszintén elégedett. Elmondása szerint tavaly a Szerbia és a Magyarország közötti árucsere-forgalom 1,71 milliárd eurót tett ki, ami 12 százalékos növekedés 2017-hez viszonyítva. Magyarország ma Németország és Olaszország után Szerbia harmadik legfontosabb partnere az EU tagállamai közül. Jelenleg a legfontosabb és legnagyobb léptékű közös projektumok a Belgrád–Budapest vasútvonal felújítása, emelte ki Brnabić, hozzátéve, hogy örül a ténynek, miszerint a projektum keretében Szerbiában két szakasz, nevezetesen a Belgrád–Ópázova és az Ópázova–Újvidék szakaszon megkezdődtek a munkálatok, míg év végéig az Újvidék–Kelebia vonalon kezdődnek meg a kivitelezési munkálatok.

A másik jelentős projektum, amelyet a szerb miniszterelnök kiemelt, az a Török Áramlat nemzetközi gázvezeték, amely Bulgáriát, Szerbiát és Magyarországot is érinti. Az első két kivitelezési engedélyt Szerbiában várhatóan még ennek a hónapnak a végéig odaítélik, ezzel pedig kezdetét veszi a kivitelezés, derült ki.

Ana Brnabić ezt követően Magyarország a szerb nemzeti kisebbségi iránti viszonyulását méltatta, majd pedig a Magyar Nemzeti Tanács munkáját, valamint annak a szerb kormánnyal és a többi szerbiai nemzeti tanáccsal való együttműködését emelte ki pozitív és követendő példaként, végül pedig abbéli reményének adott hangot, hogy Magyarország és Szerbia belátható időn belül átfogó stratégiai partnerségről szóló megállapodást írnak alá, azaz ekképpen emelik új szintre együttműködésüket.

KÖZÉP-EURÓPA A FEJLŐDÉS MOTORJA

Nemcsak érzelmi okokból utazik szívesen Szabadkára, illetve Szerbiába, hanem azért is, mert szerbiai partnereivel tárgyalván mindig új dolgokat tanul, amelyeket később Magyarországon kamatoztathat, emelte ki Orbán Viktor, aki lenyűgözőnek tartja Szerbia hatékonyságát az államadósság lefaragásának tekintetében. Magyarországnak is hasonló gondjai vannak, emelte ki, mondván, hogy eddig az államadósságot a GNP 81 százalékáról annak megközelítőleg 70 százalékára sikerült csökkenteni, míg Szerbia az államadósságot a GNP 71 százalékáról annak 50 százalékára csökkentette.

A jövőbeni tervek vonatkozásában Orbán Viktor is megerősítette, hogy a jövőben új határátkelők nyílnak, felújul a Belgrád–Budapest vasútvonal, amelynek köszönhetően a két főváros között 8 óráról 2-3 órára rövidül az utazási idő, korszerűsítik és építik a Szabadka–Szeged–Baja vasútvonalat is. Orbán Viktor értékelése szerint Magyarország elsősorban a mezőgazdaság, az infrastruktúra és a pénzügyek területén valósíthat meg sikeresen beruházásokat Szerbiában, a jövőben nemcsak Vajdaságban, hanem az ország egyéb térségeiben is.

– Új korszak kezdődött el Európában. A közép-európai országok lassan utolérik az EU alapító országainak a teljesítményét. A növekedés ma Közép-Európában összpontosul. Ha ott nem lenne, az EU-ban sem lenne növekedés. Az EU bővítése nemcsak a csatlakozó országoknak jó, hanem az EU-nak is, hiszen az említett térség országai nélkül az EU szomorú képet mutatna. Szerbia európai uniós tagságának a megvalósítása történelmi feladat – fogalmazott a magyar miniszterelnök, majd megjegyezte: vannak olyan országok, amelyekben politikai stabilitás nélkül is lehetséges a gazdasági fejlődés, ám olyanok is, ahol a gazdasági megerősödés alapfeltétele a politikai stabilitás. Orbán szerint Szerbia és Magyarország is ilyen országok, ezért fontos őrizni a stabilitást. A miniszterelnök a folytatásban elmondta, hogy a Szerbia és a Magyarország közötti árucsere-forgalom az elmúlt két évben 30 százalékkal növekedett, ezt a folyamatot pedig egyebek mellett több tucat vegyes gazdasági társaság alapításával kívánják erősíteni.

A közép-európai térség tekintetében Orbán elégedettséggel nyugtázta, hogy annak sikerült megvédenie magát a migránsáradattal szemben, az őshonos nemzeti kisebbségek témájával kapcsolatban pedig példaértékűnek minősítette Szerbia intézkedéseit és politikáját.

MEGÁLLAPODÁSOK AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉN

A kormánycsúcsot követően a két állam kormányának képviselői összesen tizenegy bilaterális megállapodást és szándéknyilatkozatot írtak alá, nevezetesen a következőket: a Magyarország és a Szerbia közötti infrastrukturális kapcsolatok további fejlesztéséről szóló megállapodás; a magyar–szerb európai integrációs csatlakozási támogatásra vonatkozó egyetértési szándéknyilatkozat; a Magyarország honvédelmi minisztériuma és a Szerbia munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai minisztériuma közötti együttműködési szándéknyilatkozat; a Magyarország és a Szerbia kormányai közötti a határvizeken és közös érdekű vízgyűjtőkön történő fenntartható vízgazdálkodási együttműködésről szóló egyezmény; a két ország Belügyminisztériuma közötti technikai segítségnyújtásra irányuló megállapodás; együttműködési szándéknyilatkozat Magyarország innovációs és technológiai minisztériuma és a Szerb Köztársaság közlekedési, építésügyi és infrastrukturális minisztériuma között a Szeged–Szabadka vasútvonal fejlesztéséről; szándéknyilatkozat a szerb közlekedési, építésügyi és infrastrukturális minisztérium és Magyarország innovációs és technológiai minisztériuma között a Tisza folyó szerbiai szakaszán a zsilipműveletek fejlesztéséről; megállapodás a két ország kormánya között a Magyarországon és a Szerbiában kiállított, államilag elismert bizonyítványok és oklevelek, továbbá a tudományos fokozatot tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről; együttműködési megállapodás Magyarország emberi erőforrások minisztériuma és Szerbia ifjúsági és sportügyi minisztériuma között a sport és az ifjúság területére vonatkozóan; a két ország kormánya közötti környezetügyi együttműködésről szóló egyezmény; a magyar honvédelmi minisztérium és a szerbiai védelmi minisztérium közötti hadtechnikai együttműködési megállapodás.

„MAGYARBÓL OTTHON SINCSEN ELÉG”

Újságírói kérdésre reagálván a Sergej Trifunović-ügy kapcsán Orbán Viktor megjegyezte: „Adnánk mi magyart Szerbiának, de otthon sincsen elég”. A színész-politikus botrányos kijelentésének apropóján – bevándorlókkal egyenlítette ki a vajdasági magyarságot – a miniszterelnök a folytatásban a demográfiai problémák témájára tért ki, reményének adván hangot, hogy Magyarország ebben a tekintetben is megoszthatja pozitív tapasztalatait Szerbiával. Orbán Viktor hiszi, hogy a negatív demográfiai folyamatokat meg lehet fordítani.