Aleksandar Vučić szerb államfő és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke április 26-án Pekingben találkozik az Egy öv, egy út elnevezésű, a modern kor selyemútjának is nevezett, a kínai infrastrukturális beruházás kapcsán tartandó nemzetközi értekezleten – jelentette be Ivica Dačić külügyminiszter a Szergej Lavrovval, Oroszország külügyminiszterével megtartott mai, moszkvai találkozója után. Az államfők Oroszország és Szerbia intenzívebb együttműködéséről, illetve a két ország számára fontos kérdésekről tárgyaltak. Ivica Dačić Lavrov meghívására utazott Moszkvába.
Dačić a gazdasági témákról szólva elmondta, hogy Szerbia már megkezdte a Török Áramlat szerbiai szakaszának építését. Emlékeztetett arra, hogy a gázvezeték miatt az országnak a Nyugat nagy nyomásának kellett ellenállnia, de azon munkálkodnak, hogy a vezeték minél hamarabb elkészüljön, és a bolgár szakasz megépítése után rákapcsolódhassanak. Számítások szerint az év végén vagy a jövő év elején fejeződnek be a munkálatok.
A szerb diplomácia vezetője kiemelte, hogy köszönettel tartozik Oroszország támogatásáért, mert nélküle Szerbia nem mindig tudja megvédeni nemzeti és állami érdekeit, és hozzátette, hogy a tárgyalások Prištinával csak akkor folytatódhatnak, ha Priština visszavonja a szerb termékekre kirótt 100 százalékos vámot. Ennek kapcsán bírálta a nemzetközi szervezeteket és az EU-t.
Szergej Lavrov a találkozón kiemelte, hogy Oroszország tovább mélyítené Szerbiával kialakított külpolitikai viszonyát. Egy intenzívebb párbeszéd folytatására mutatott rá, amit felsőbb szinteken folytat majd a két ország egymással. Ennek része Putyin januárban tett belgrádi látogatása is, amikor Putyin és Vučić mindenekelőtt a gazdaság és a külpolitika terén újabb együttműködési területekről állapodott meg.
Az orosz külügyminiszter kiemelte, Oroszország arra szólítja fel Washingtont és Brüsszelt, hogy gyakoroljanak nyomást Prištinára, hogy tegyen eleget az Egyesült Nemzetek döntése alapján vállalt kötelezettségeinek. Ugyanakkor arra is felszólítja az Amerikai Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy kényszerítsék a koszovói albánokat arra, hogy vessenek véget a provokatív és konfrontációt kiváltó politikájuknak. Szerinte az EU-nak sokkal határozottabban kellene fellépnie a Priština által vállalt kötelezettségek, vagyis a koszovói szerb községek közösségének megalakítása kapcsán. Hozzátette, ha Koszovó független katonai erőt akar felállítani, ezzel ellentmond az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozatának.
Lavrov elmondta, véleménye szerint a koszovói kérdést az ultimátumok felállítása helyett kizárólag a két fél kompromisszumos megoldásával lehet megoldani, majd arra figyelmeztette Szerbiát, hogy az Amerikai Egyesült Államok további nyomást fog gyakorolni Szerbiára, hogy elismerje Koszovó függetlenségét.
Lavrov kitért Szerbia és Oroszország gazdasági együttműködésére, illetve a 2013-ban aláírt, a két országot érintő szabadkereskedelmi megállapodást, aminek köszönhetően a két ország 2 milliárd dollár értékű árucsere-forgalmat valósít meg.
