A Köztársasági Képviselőház elé került tegnap a svájci frankban felvett lakáshitelek kérdése, és ha a parlament elfogadja a pénzügyminisztérium által beterjesztett törvényjavaslatot, végre megoldás születhet a svájci frankban eladósodott polgárok anyagi nehézségeire. A külön törvényként, azaz lex specialisként kezelt ügyet Siniša Mali pénzügyminiszter ismertette. Rámutatott arra, hogy a rendelkezés 15.785 polgár számára hozhat könnyítést.
Kiemelte, hogy az új törvény értelmében – ha erre a hitel tulajdonosai is beleegyezésüket adják – a bankok kötelesek lesznek a kölcsön hátramaradt összegét svájci frankból euróba konvertálni, mégpedig a Szerb Nemzeti Bank az idén március 31-én érvényes valutaárfolyama szerint, majd annak 38 százalékát törölni. A konvertálást késedelmi kamatok felszámolása nélkül végzik a bankok. Stabilizálták a kamatokat is, így a varriabilis kamatot három-, illetve hathavonta korrigálják majd, míg a fix kamat nem haladhatja meg a 4 százalékot. Ezzel a lépéssel – fogalmazott Mali – a legalacsonyabb szintre csökkentik a kockázatot. A pénzügyminiszter kiemelte, ez a törvényjavaslat hosszadalmas és rendkívül nehéz egyeztetés kompromisszumos megoldásaként fogalmazódott meg a svájci frankban eladósodott polgárok egyesületeinek képviselői, a pénzintézetek és a kormány tagjai között. A lex specialis megvalósítását a Szerb Nemzeti Bank illetékesei ellenőrzik majd. A törvény megvalósítására az állami költségvetésből 11,68 milliárd dinárt irányoztak elő, vagyis ekkora terhet jelentene az államnak, ha minden érintett hiteltulajdonos elfogadja a hitelszerződés módosítását.
A beterjesztett törvényjavaslatot az ellenzék nem támogatja. Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt vezetője például előrevetette, hogy a lex specialis elfogadásával eljárást indítanak az Alkotmánybíróságnál, mert szerintük a törvény diszkriminatív azokra nézve, akik nem vettek fel hitelt, vagy azok esetében, akik ugyan svájci frankban adósodtak el, de nem tudták fizetni a hitelrészleteiket és a bank időközben már elárverezte ingatlanjukat. Pártja szerint a kormány nem használhatja fel az állami pénzeket a polgárok csak egy kis csoportja gondjainak megoldására. Mint mondja, azért, hogy ezek a polgárok a bankok áldozatául estek, nem mást, mint Jorgovanka Tabakovićot, a nemzeti bank kormányzóját kellene felelősségre vonni. Azt javasolta, adják vissza azoknak a polgároknak az ingatlanjait, akiktől az adósság fejében elvették.
Zoran Živković, az Új Párt parlamenti képviselője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a polgárok hibáztathatók, amikor svájci frankban adósodtak el, de az új törvényjavaslat továbbra is őket károsítja majd. Szerinte sokkal jobb megoldás lenne a 2000. október 5-e utáni receptet alkalmazni, vagyis azt a módszert, amit a régi takarékbetétek kifizetésénél használtak.
Az említetten túl napirenden szerepel az a törvényjavalat is, amely alapján az állam garanciát vállal a Srbijagas hitelkötelezettségére, amelyet a Török Áramlat gázvezetéknek, a bolgár határtól a Magyarország határáig vezető szerbiai szakaszának megépítésére veszi fel. A mintegy 70 millió eurós kölcsönt a vállalat hat éven belül köteles visszafizetni.
A pénzügyi csomagban szerepel az állami költségvetésről szóló törvény módosítása is, ami alapján az iskoláskor előtti intézményben dolgozók fizetését nem hét, hanem kilenc százalékkal növelik május 1-jétől. A növelés alapjául a decemberi bér összegét veszik.
A parlament előtt van még a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény, amire Zoran Đorđević munkaügyi miniszter szerint azért van szükség, hogy könnyebben lehessen külföldi állampolgárokat foglalkoztatni. Hangsúlyozta, hogy ezt a rendelkezést kifejezetten azok a külföldi beruházók értékelik majd, akik külföldi szakembereket foglalkoztathatnak majd Szerbiában. A közúti közlekedésről szóló, de a felvonók alkalmazását szabályozó törvény is napirenden szerepel, illetve a repülőterek igazgatásával foglalkozó törvény is.
