A Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében a régióban élő német nemzeti kisebbség helyzetéről tartottak nemzetközi konferenciát ma Zomborban, a történelmi vármegyeháza dísztermében. A rendezvény hazai és külföldi résztvevői a rendezőt képviselő Norbert Beckermann-Dierkes fölkérésére egyperces néma felállással tisztelegtek a másfél órával korábban ugyanott búcsúztatott, hirtelen elhunyt, zombori városi képviselő-testületi elnök, Zoran Parčetić emléke előtt.
Nikola Selaković, Pásztor István és Norbert Beckermann-Dierkes beszélget a konferencia előtt (Fotó: Ótos András)
A konferenciának otthont adó város nevében Dušanka Golubović polgármester asszony köszöntötte az egybegyűlteket. Ismertette Zombor multinacionális mivoltát, amiben kiemelkedő helyen áll a német nemzeti kisebbség, nem véletlen, hogy itt székel a Német Nemzeti Tanács. Hangsúlyozta a városban működő Gerhard Német Humanitárius Egyesület szerepét, amely a város legagilisabb ilyen jellegű intézménye, és Zombor nagyon sokat köszönhet tevékenységének, miként a közelmúltban elhalálozott vezetőjének, Beck Antalnak, aki egyben a Német Nemzeti Tanács elnöke is volt.
A konferencián már az új elnök, az ugyancsak zombori Mihael Plac vett részt. A polgármester asszony rámutatott, hogy a Gerhardnak köszönhető, hogy immár 120 kisgyerek németül tanul az óvodákban, hogy az idén megnyílhat a Dunai svábok első országos múzeuma a városban, a német filmművészet és drámaművészet hazai népszerűsítése is vele kezdődött.
Aleksandar Vučićnak, Szerbia elnökének a konferenciához intézett szavait Nikola Selaković, az elnök főtitkára tolmácsolta. Hangsúlyozta, hogy az ország jelentős lépéseket tett az ország területén élő kisebbségi nemzeti közösség jogvédelme érdekében, természetesen a németekre vonatkozóan is. A szerb nép jelentős része is szórványban él a régióban, ebből eredően természetes, hogy gondot visel az országban élő kisebbségekről. Selaković emlékeztette a jelenlévőket, hogy a szerbiai németség fővárosában tartózkodnak, az ország legnagyobb méretű festménye, a Zentai csata előtt, amely megjeleníti a németek, a magyarok, a szerbek és más európai nemzetek közös küzdelmét.
Ótos András felvétele
– Nem harcokról és háborúkról szeretnék beszélni, és nem véletlenül említettem a szerbeket, magyarokat, szerbeket, ugyanis az a fontos, hogy ezek a nemzetek fölismerték, mi szolgálja a javukat, mi a közös érdekük, és hogy ezt csupán összefogással érhetik el – mondta Selaković. – Szerbia kül- és belpolitikája egyaránt az anyaországok és a diaszpóra kapcsolatának ápolására irányul, ennek eredménye megmutatkozik például a német beruházók szerbiai befektetéseinek növekedésében, és hogy immár 65 000 szerbiai dolgozónak adnak munkát államunkban – tette hozzá Szerbia elnökének főtitkára.
Pásztor István, Vajdaság AT Képviselőházának elnöke megköszönte a rendezvényre szóló meghívást, köszöntötte a résztvevőket, majd arról szólt, hogy mind Szerbia, mind Vajdaság szem előtt tartja az ország területén élő nemzeti közösségek társadalmi helyzetét, és eltökélten igyekszik előbbre vinni. Nyomatékosította, hogy a köztársaság és a tartomány egyaránt komoly erőfeszítéseket tesz a nemzeti kisebbségek támogatására.
– Létezik egy társadalomtudományi megállapítás, amely szerint ott már baj van, ahol a kisebbségi nemzeti közösség létszáma háromszázezer fő alá esik. A vajdasági németek lélekszáma messze ez alá a lélektani határ alá esik, és bizony a vajdasági magyarság is fogyóban van. Szerintem viszont nem a lélekszám a lényeges, hanem hogy az adott kisebbségben lévő nemzeti közösség mögött álljon egy szilárd intézményrendszer, és a közösségnek legyen kellő belső energiája, ami táplálja a már adott, nálunk már működő intézményrendszert – figyelmeztetett Pásztor István.
