Pristina után Belgrádba utazott Matthew Palmer, az USA külügyminiszterének nemrégiben kinevezett nyugat-balkáni különmegbízottja, ahol Aleksandar Vučić államfővel tárgyalt a térségben uralkodó állapotokról és a koszovói kérdés rendezéséről. A szerb elnök a folytatásban megtartott sajtótájékoztatón eredményesnek értékelte a találkozót, megjegyezvén: tudvalevő, hogy Szerbia és az USA nem ugyanazt az álláspontot képviseli Koszovó kapcsán, éppen ezért különösen hálás Palmernek, amiért őszintén kíváncsi volt Szerbia meglátásaira. A beszélgetés során sikerült körbejárni minden nyitott kérdést és álláspontbéli különbözőséget – emelte ki Vučić, hozzátéve, hogy reményei szerint két-három hónapon belül folytatódhat a Belgrád–Pristina-párbeszéd. A szerb államfő arról is biztosította a közvéleményt, hogy fontosnak tartja az USA-nak Szerbia európai integrációs törekvései tekintetében jellemző támogatását.
Vučić szerint két-három hónapon belül folytatódhat a Belgrád–Pristina-párbeszéd (Fotó: Beta)
– Matthew Palmernak ugyanazt mondtam, mint korábban más tisztségviselőknek: Szerbia nyitott a kompromisszumra, ám a kompromisszumra való hajlandóság nevében soha nem lesz hajlandó rábólintani a koszovói szerbek elnyomására, illetve a szerb nép általános megalázásra. Belgrád soha nem szélsőséges követelésekkel ült tárgyalóasztalhoz. Soha nem kértünk olyasmit, amiről tudtuk, hogy a másik fél nem teljesítheti. A megaláztatásra és a nemzeti érdekeinkkel szemben álló megoldások elfogadására viszont senki nem tud rákényszeríteni bennünket. Azt is fontosnak tartom, hogy a beszélgetés során Palmer kitért a Szerb Listára gyakorolt nyomásra. Ez a nyomásgyakorlás nemcsak Pristinában volt jellemző, hanem a belgrádi politikum és a nemzetközi színtér szereplői részéről is. Hiszem, hogy a Szerb Lista azért élvezi a szerbek túlnyomó többségének a támogatását, mert nem Nenad Rašićhoz, Slobodan Petrovićhoz vagy Rada Trajkovićhoz hasonlóan élik meg Koszovót. Azt is tudom, hogy például az USA éppen ezért kedveli jobban az említett három szerb politikust, azaz azért, mert Koszovót független államként élik meg. Mivel a Szerb Lista még a brüsszeli megállapodásban meghatározott 95 százaléknál is több szavazatot szerzett, ezért a lista képviselői a kormány részei lehetnek, ha azt úgy akarják – fogalmazott Vučić.
Azt követően, hogy Albánia és Észak-Macedónia nem nyithatta meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, a nyugat-balkáni helyzet megvitatása különösen lényegessé vált – mondta Matthew Palmer a sajtótájékoztatón. Az USA határozottan támogatja a nyugat-balkáni országok európai uniós jövőjét, ezért a nemrég hozott döntésének a megmásítására kéri majd Brüsszelt – nyomatékosította a diplomata, aki egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy tekintettel a koszovói rendkívüli választások eredményére, a Szerb Listának a koszovói kormányban a helye.
Korábbi pristinai látogatása során a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva Palmer a gazdaságnak a Belgrád és a Pristina közötti kapcsolatok rendezésének a területén betöltött szerepéről is szót ejtett. Értékelése szerint az új gazdasági lehetőségek és a külföldi beruházások megkönnyítenék a felek számára a végső, a kapcsolataikat minden tekintetben rendező megállapodás elfogadását. Ebben az interjúban azt is egyértelműen kijelentette, hogy az USA célja az, hogy a majdani megállapodás Szerbia és Koszovó egymás államiságának az elismerésére épüljön.
