Azzal, hogy Koszovó százszázalékos vámdíjat szabott ki a Szerbiából érkező árucikkekre, hatalmas veszteséget okozott elsősorban Szerbia számára, hiszen a büntetővám bevezetése utáni 9 hónapban 280.800.000 euró értékben kevesebb árut szállított Koszovó területére mint a korábbi időszakban. Ez napi 1.075.000 euró kiesést jelentett. Az összeg azóta csak nőtt, miközben Szerbia és Koszovó között nemcsak gazdaságilag romlott meg a kapcsolat, hanem a politika terén is.
Pontosan egy éve van annak, hogy a pristinai kormány első lépésben 10 százalékos vámdíjat szabott ki a szerbiai termékekre, majd ezt hamarosan, mindössze alig két hét alatt 100 százalékosra emelte. Ezzel a döntéssel teljesen megszakadt a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd.
Politikai húzás volt ez Pristina részéről, hiszen az után döntött a vámdíjak mellett, hogy a múlt évben a Dubaiban megtartott Interpol közgyűlésen visszautasították Koszovó tagságát a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetében. A vámdíjak bevezetésével akarták rábírni Belgrádot arra, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét. Szerbia azonban ezt nem volt hajlandó megtenni, sokkal erőteljesebb politikai ellentámadásba kezdett, melynek eredményeként az elmúlt 12 hónap alatt 15 állam gondolta meg magát és vonta vissza Koszovó függetlenségének elismerését.
Mint arra a szerb sajtó is rámutat, a Belgrád–Pristina párbeszéd berekesztését követően Brüsszel és Washington is beleavatkozott a pristinai döntésbe, sőt az egész nemzetközi közösség kérte Koszovót, vonja vissza a százszázalékos vámdíjról szóló döntését. Pristina határozottan ellenállt. A világhatalmak és a nemzetközi közösség Szerbia felé is elvárásokat támasztott, arra szólították fel, hogy hagyjon fel a Koszovó függetlenségét elismerő országoknál folytatott lobbijával. E téren pedig Szerbia az, aki nem enged.
A politikai viszálykodást nemcsak a szerbiai, hanem a koszovói polgárok is megsínylik. Elsősorban a koszovói szerbek, akik nem tudnak hozzájutni a Közép-Szerbiából érkező árucikkekhez. A vámdíjak bevezetéséig Szerbiából évente 440 millió euró értékű áru került a koszovói piacra, és egyes számítások szerint, a vásárlóerő növekedésével, ha nem vezették volna be a 100 százalékos vámdíjat, a Koszovóra szállított áru értéke meghaladta volna a félmilliárd eurót is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzése szerint a Pristina által bevezetett vámdíjak merőben megemelték a fogyasztói kosár értékét, elsősorban az élelmiszerek kerülnek most többe és ez csapásként érte az alacsonyabb bevételű háztartásokat.
Safet Grdžaljiju, a Koszovói Gazdasági Kamara elnöke korábban már kijelentette, hogy a vámdíjakkal Koszovó is veszített, hiszen a szerbiai termékek felválthatnák az EU-ból érkező termékek többségét és ezzel csökkennének a beszerzési költségek is. Hiszen amíg Szerbiából egy bizonyos mennyiségű nyersanyag beszállításáért 500 eurót kellett fizetni, most az Olaszországból és Németországból érkező nyersanyag szállítási költsége 2800 euró. A szállítási költségek elsősorban a termelőket sújtották, rajtuk keresztül pedig a fogyasztókat is. A drágább előállítási árakkal pedig Koszovó veszített a piaci versenyképességéből.
