A régió piaci versenyképességének egyedüli esélye a stabil és előrelátható Balkán, ahol szabad az ember-, áru- és tőkeforgalom és a szolgáltatás. A balkáni országok együtt sokkal gyorsabban fejlődhetnek, mint eddig külön-külön, s ezért van szükség arra, hogy mások is támogassák a „Kis-Schengen” bevezetését – emelte ki Ana Brnabić kormányfő ma Berlinben, ahol részt vett a Zűrzavaros világ – Együtt erősebbek vagyunk elnevezésű, többnapos gazdasági fórumon, amelyet a Süddeutsche Zeitung müncheni lap szervezett.
Brnabić felszólalását olvassa a berlini gazdasági fórumon (Fotó: Beta)
– A Nyugat-Balkánon az államok közötti együttműködés nagyon fontos, és az utóbbi évtizedekben a legfontosabb kezdeményezés éppen a mini Schengen ötlete, amit Aleksandar Vučić indított el – emelte ki a kormányfő az újságíróknak a gazdasági fórumon tartott beszéde után. Rámutatott, egyelőre úgy tűnik, hogy Szerbia Észak-Macedóniával és Albániával alakít majd ki egy nagyobb piacot, de reményét fejezte ki, hogy a régió többi állama is csatlakozni fog hozzájuk, hiszen a szabad ember-, áru- és tőkeforgalom kínál lehetőséget ahhoz, hogy a régió konkurens legyen az európai piacon.
Brnabić a Szerbiában elkezdett és véghez vitt reformokról szólva hangsúlyozta, a fejlett országok irányából egyre nagyobb az érdeklődés a digitalizálás, továbbá az oktatási reformok és a kutatóközpontok megnyitása iránt. Hozzátette, Európában Szerbia az IT-szolgáltatásokról, a szaktudásról és a fiatal tehetségekről vált ismertté, ezért országunk jó lehetőségként mutatkozik azok számára, akik a fejlett technológiába szeretnének befektetni.
Brnabić közölte azt is, hogy hamarosan adókönnyítésekre számíthatnak azok, akik visszatérnek külföldről, akárcsak azok a vállalatok is, amelyek foglalkoztatják a visszatérőket. E csomag részeként azoknak, akik havonta az átlagfizetés háromszorosát keresik meg, öt éven keresztül a fizetésre számolt adó 70 százalékát elengedi majd az állam, legalábbis a kormány már elkészítette az erről szóló javaslatát, és továbbította azt a parlamenthez.
Ezúttal is kiemelte, hogy Németország Szerbia egyik legfontosabb gazdasági partnere, hiszen a német vállalatok több mint 60 ezer embert foglalkoztatnak, de újabb bővítéseket, vagyis újabb munkahelyek megnyitását tervezik. A német vállalatok egyre érdekeltebbek a kutató- és fejlesztőközpontok megnyitásában. Az intellektuális tulajdon teljesen új képet formál majd Szerbiáról, ami újabb beruházásokat hoz, és a fizetések, majd a nyugdíjak és az életszínvonal növekedését.
A gazdasági fórumon holnap és szerdán még mintegy 60 felszólaló mutatkozik be, és a hallgatóság megismerkedhet egy-egy adott ország gazdasági és politikai kihívásaival, valamint az üzletelésben megvalósított fejlesztésekkel.
