Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára üdvözölte és fontos lépésnek nevezte az Eurowings és anyavállalata, a Lufthansa német légitársaságok azon bejelentését, hogy közvetlen légijáratokat indítanak Belgrád és Pristina között, hozta hírül az MTI hírügynökség, a NATO közleményére hivatkozva. A szerb és a koszovói képviselők hétfőn Berlinben, Robert O'Brien, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának jelenlétében szándéknyilatkozatot írtak alá a légitársaságokkal a több mint húsz éve szünetelő légijárat beindításáról.
Stoltenberg fontos lépésnek nevezte a döntést, amely szerinte megkönnyíti és gyorsabbá teszi az emberek közlekedését, valamint az áruszállítást a Nyugat-Balkán térségében. Kiemelte, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szerint továbbra is a NATO koszovói missziójának (KFOR) parancsnoka dönt a Koszovó feletti légtér ügyében. A NATO főtitkára hozzátette, a katonai szövetség továbbra is részt vesz és vezető szerepet tölt be a balkáni légi közlekedés normalizálásának folyamatában.
A légijáratról szóló alapegyezmény kapcsán Daniel Serwer, a Johns Hopkins washingtoni egyetem professzora, balkánszakértő a Voice Of Americának (Amerika Hangjának) adott nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy ez a lépés a Belgrád–Pristina párbeszéd felújítását jelenti. Szavai szerint ez az új impulzus a jelenlegi koszovói körülmények, illetve az előttünk álló szerbiai parlamenti választások fölé kell hogy kerekedjen.
– Elképzelhető, hogy Belgrád és Pristina újra tárgyalóasztalhoz ül, amint megalakul az új koszovói kormány, azzal hogy új gond merül fel, hiszen ekkor kezdődik majd el Szerbiában a választási kampány. Ez lassíthatja a jelentősebb előrelépéseket a felek között. A párbeszédbe, amelyben Európa is szerepet vállalt, időnként Amerika is bekapcsolódik, nem vagyok biztos abban, hogy ilyen interakció mindig a legjobb eredményekhez vezet – vélekedett Serwer, majd arra is rámutatott, hogy a párbeszéd folytatását az is akadályozza, hogy Koszovó a szerbiai és a boszniai termékekre százszázalékos vámdíjat szabott ki, Szerbia pedig kampányt indított a nemzetközi politikai színtéren a Koszovó függetlenségét elismerő országok között, hogy vonják vissza a függetlenség elismerését.
A szándéknyilatkozatot Berlinben az USA nagykövetségén írta alá Milun Trivunac, a szerb gazdasági minisztérium államtitkára és Eset Berisha, a koszovói Polgári Repülési Hatóság igazgatója, ám mint arra az Associated Press rámutat, arról még nincs döntés, hogy a Belgrád és Pristina közötti repülőjárat hivatalosan hogy indulhatna be.
A Voice Of America rámutat, a két főváros közötti járat 25 percig tartana és a Lufthansa fapados vállalata, az Eurowings működtetné. Egy repülőgépük, amit erre a célra szeretnének használni, már Pristinában van. Michael Knittel, az Eurowings képviseletében elmondta, a járat azonnal beindulhat, ha feloldják a szabályozási akadályokat.
A szándéknyilatkozat aláírásánál jelen volt Robert O'Brien és Richard Grenell, a Fehér Ház Szerbiáért és Koszovóért felelős küldöttje is, aki közösségi oldalán kiemelte, Donald Trump egy újabb történelmi győzelmet aratott, hiszen 21 év után megállapodás született az első közvetlen repülőgépjárat elindítására Belgrád és Pristina között. O'Brien szintén történelmi jelentőségűnek nevezte az aláírást, mivel Szerbia és Koszovó is bekapcsolódik a korszerű gazdaság véráramlatába.
A repülőgépjárat kapcsán Aleksandar Vučić szerb államfő és Hashim Thaçi, Koszovó elnöke is nyilatkozott. Thaçi közösségi oldalán emelte ki, üdvözli a megállapodást. Fontos lépésnek nevezte a Pristina és Belgrád közötti járatot, hiszen megkönnyíti a polgárok utazását, ugyanakkor hozzájárul majd a helyzet normalizálásához.
Vučić Davosban kijelentette, hogy a megállapodás azoknak a tárgyalásoknak az eredménye, amelyben kompromisszumos megoldást találtak.
– Köszönettel tartozom Grenellnek és O'Briennek a befektetett energiáért. Számunkra nem lesz könnyű, éppen úgy mint az amerikaiak számára sem. Köszönettel tartozom Trump elnöknek is – emelte ki.
Az hogy mikor kerül sor a repülőgépjárat beindulására, a politikától függ. Serwer aggodalmának adott hangot, hogy ez a megállapodás jele lehet annak, hogy Európa veszíti befolyását a Belgrád–Pristina tárgyalásokban, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy Amerika nem elég ennek a párbeszédnek a lefolytatásához, szükség van az európai ráhatásra is.
