A köztársasági képviselőház ma összesen 13, közlekedést és építészetet érintő törvényjavaslatról folytatott vitát. Zorana Mihajlović építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter a javaslatok beterjesztésekor kiemelte, a napirenden szereplő törvények alapvető célja az elmúlt években megkezdett reform folytatása, illetve az előttünk álló projektumok hatékony megvalósítása.
A közlekedést és építészetet érintő törvényjavaslatokat Zorana Mihajlović miniszter terjesztette be(fotó:Beta)
Mihajlović, részletezve az elmúlt időszak eredményeit, elismételte, hogy az elmúlt években mintegy 350 kilométer autóút épült meg, és további 500 kilométer vasút. Éppen ezek a tapasztalatok tették indokolttá, hogy az infrastrukturális létesítmények építésére és rekonstrukciójára vonatkozó projektek eljárását újabb törvények szabályozzák.
– Az új törvények teszik majd lehetővé, hogy hatékonyabbak legyünk az infrastrukturális projektumok megvalósításában, különös tekintettel arra, hogy a Szerbia 2025 beruházási terv keretében számos új projektum előtt állunk. Mindenekelőtt a tulajdonjogi viszonyok rendezésének gyors eljárására gondolok, hiszen az új projektek megközelítőleg 50 ezer telken valósulnak majd meg – emelte ki Mihajlović.
Rámutatott, hogy az új beruházások megközelítőleg 5 milliárd euróba kerülnek. Ezek közül a Morava-korridor munkálatai elkezdődtek, csakúgy, mint a Ruma–Šabac–Loznica gyorsforgalmi út, illetve a Sremska Rača–Kuzmin autópálya munkálatai, de épül a Miloš fejedelem autópályának a Požega és Boljara közötti szakasza is. Ugyanakkor folynak a Fruška gora-i korridor előkészítő munkálatai is. Reményét fejezte ki, hogy az év második felében megkezdődhetnek a Niš–Merdare–Priština útvonal Niš és Pločnik közötti szakaszának munkálatai is.
A tervezéssel és építéssel foglalkozó törvény kapcsán arra mutatott rá, hogy Szerbia a Világbank Doing business listáján a kilencedik helyen áll, ami arra ösztönzi a kormányt, hogy folytassa az ország előírásainak az európai normákkal való összehangolását. Ebben külön kiemelt szerep jut a mérnökök lincencének felülvizsgálatára. Kiemelte, a Belgrád–Budapest gyorsvasút megtervezésében nem vehettek részt hazai tervezők, mert nem voltak eléggé felkészülve. Közülük még senki nem találkozott ilyen horderejű projektummal. A tervezőmérnököket arra kell ösztönözni, hogy tartsanak lépést a világtrendekkel, és az eddigi 5 év helyett a jövőben 3 évente kell újítaniuk a licencüket.
Fotó:Beta
Mihajlović elmondta azt is, hogy az országban jelenleg 3 millió lakosnak van olyan lakcíme, amelyben nincs feltüntetve a házszám, és ebből 2,6 millió polgár lakik olyan utcában, amelynek még neve sincs. Ezt törvénnyel szabályoznák, s emiatt módosítják a területi egységek regiszterét szabályozó törvényt és a lakhelycímek nyilvántartását is.
A miniszter asszony kiemelte ugyanakkor, hogy február végére elkészülnek az első lakások, amelyeket a biztonsági erők képviselőinek építenek, és hamarosan hozzáfognak további 8000 lakás megépítéséhez. Kitért a vízi közlekedésre is, aminek a fejlesztésére az állam a következő időszakban 500 millió eurót kíván fektetni. Ezt könnyíti majd a belvízi közlekedést szabályzó törvény módosítása.
A törvényjavaslatok általános vitája során mindenekelőtt Vjerica Radeta, a Szerb Radikális Párt képviselője szállt szembe Mihajlović asszonnyal. Ezúttal arra kérdezett rá, hogy mennyibe kerül a miniszter asszony kesztyűje, táskája és brosa. A radikális képviselő a miniszter rátermettségét vonta kétségbe azzal, hogy egyes törvények már többedik alkalommal kerültek napirendre, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a napirenden szereplő lex specialis, ami közjó címén a területkisajátításra vonatkozik, törvénybe ütköző. Kémnek nevezte Zorana Mihajlovićot, és azzal vádolta meg, hogy tudatosan rombolt le bizonyos épületeket, és állította le a legalizációt, valamint a kataszter munkáját. Illetve azt is a szemére vetette, hogy az infrastrukturális beruházásokból személyes javakat valósított meg. Mihajlović elvetette a gyanúsítgatást és a vádakat, kiemelte, ezek nem Zorana-törvényei, hanem a kormány által javasolt törvények, és a jobb közutak és vasutak megépítését szolgálják. Kiemelte, a vádakra vannak illetékes intézmények, amelyek megvizsgálhatják az ő szerepét minden egyes projektumban, és hozzátette, hogy a befektetett munkáját a polgárok végig követhetik.
