2024. november 25., hétfő

Tudásra épített fejlesztés

A Prosperitati Alapítvány együttműködő partnereivel akkreditált gazdaképzéseket szervez

Pénteken volt négy éve, hogy a Prosperitati Alapítvány közzétette első pályázatait. Egyebek mellett ebből az alkalomból az eddigi lépések, továbbá a jövőbeli intézkedések és fejlesztések ismertetésének céljával tartottak pénteken sajtótájékoztatót az alapítvány központi irodájában, Szabadkán.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének szavai szerint a gazdaságfejlesztési program megmozgatta a vajdasági magyar közösséget és érvényesülési, valamint szülőföldön való maradási lehetőséget biztosított számára, emelte ki Pásztor István, majd elmondta, hogy azt tapasztalja, hogy a polgárok értékelése szerint a program beváltotta az általuk megfogalmazott reményeket és elvárásokat. A gazdaságfejlesztési programmal a nemzetpolitika új, a szülőföldön való boldogulás és megmaradás eszközét, az egzisztenciális kérdésekre választ adó eszközt alakították ki, nyomatékosította a VMSZ elnöke, véleménye szerint nemcsak azt sikerült elérni, hogy a magyar közösség a szülőföldjén boldoguljon, hanem azt is, hogy a szülőföld fejlődjön.

ÖSSZEFONÓDÓ CÉLOK

Pásztor István (Gergely Árpád felvétele)

Pásztor István (Gergely Árpád felvétele)

Olyan kettős érdekről van szó, amelyben nem lehet és nem is kell prioritásokat megfogalmazni, vagyis nem szükséges a nemzetpolitikai és a szülőfölddel kapcsolatos prioritások között különbséget tenni, hangsúlyozta Pásztor István, rámutatva arra, hogy hatékony, működőképes és dinamikus rendszert sikerült kialakítani, elsősorban annak köszönhetően, hogy adott volt a rendszer működtetéséhez szükséges tapasztalat, eltökéltség és tudás. Mindebben hatalmas szerepe volt a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottsága tagjainak és Juhász Bálint ügyvezetőnek, emelte ki Pásztor István, majd megerősítette, hogy mivel az igazgatóbizottság tagjainak a mandátuma csütörtökön lejárt, ezért megválasztották a tagokat a következő négy évre. Egyetlen személyi változás történt, a tavaly elhunyt Földi Márta helyére a CMH, mint alapító, Snejder Sára Ildikó közgazdászt, az Európa Kollégium igazgatóját nevezte meg tagnak. Az újonnan megalakult igazgatóbizottság újabb négy évre bizalmat szavazott Juhász Bálint ügyvezetőnek. Pásztor István szavai szerint az ügyvezető az elmúlt négy évben szakmai felkészültségről, elkötelezettségről és átlag feletti szervezői képességekről tett tanúbizonyságot.

Mint azt a VMSZ elnöke megjegyezte, jövőbelátó képesség hiányában lehetetlen pontosan felvázolni, hogy a következő négy évben hová jut el a program, az viszont tény, hogy az ambíciók a korábbiakhoz hasonlóan határozottak, a program folytatásának a feltételei minden szempontból adottak, így feltehetőleg a pályázati rendszer több elemét is megismétlik a jövőben, de újabb elemeket is beemelnek a rendszerbe, elsősorban azokat, amelyek a vállalkozások fejlődését és piaci pozíciójuk megerősítését célozzák meg, nem közvetlenül eszközfejlesztés, hanem tudásgyarapítás által, húzta alá Pásztor István.

ELISMERIK A KORÁBBI KÉPZÉST

Juhász Bálint (Gergely Árpád felvétele)

Juhász Bálint (Gergely Árpád felvétele)

Juhász Bálint az online gazdaképzés tekintetében megejtett újításokról számolt be, majd elmondta, hogy öt témakörben akkreditáltattak 23 képzési modult, így mostantól egy államilag elismert engedélyeztetett képzés és négy engedélyeztetett képzés indulhat el, a következő témakörökben: a három modulos szántóföldi és kertészeti növényvédelem, a két modulos méhészet elmélete és gyakorlata, a három modulos talajerő- és vízgazdálkodás, a három modulos mezőgazdasági gépesítés gyakorlata és preciziós mezőgazdaság és a hét modulos mezőgazdasági növénytermesztés. Aki sikeresen elvégzi ezeket a modulokat, elismervényt kap, amelyet a Pro Scientia Naturae Alapítvány állít ki, taglalta Juhász Bálint, valamint kiemelte, hogy eddig több mint 800 egyéni hallgatója volt az online gazdaképzésnek, a sikeresen teljesített modulok, azaz vizsgák száma pedig meghaladja a 3 ezret.

Az online gazdaképzés jelenleg lehetőség, az integrátorok igényei szerint készült el, így megtörténhet, hogy az integrátorok kötelezik a gazdákat a képzés elvégzésére bizonyos témákban, továbbá az is megtörténhet, hogy a Prosperitati Alapítvány a jövőben bizonyos magas küszöbű pályázatok kiírásakor feltételként határozza meg a képzés elvégzését, mondta Juhász Bálint újságírói kérdésre válaszolva.

– Az eddigi időszakban az integrációs folyamatban résztvevő termelők vehettek részt a képzésben, ezt első lépésben most több mint 5 ezer Prosperitati-termelőre bővítjük ki, majd a következő ciklusban arra törekszünk, hogy az összes mezőgazdasági termelő számára elérhetővé tegyük a lehetőséget, azaz a tudásbázist. A jelentkezési folyamat február 1-jétől kezdődik és egész hónapban tart, majd márciustól kezdődik az egy hónapos képzés – fogalmazott Juhász Bálint.

Lengyel László (Gergely Árpád felvétele)

Lengyel László (Gergely Árpád felvétele)

Válaszolva lapunk kérdésére, hogy mit tehetnek azok a gazdák, akik az akkreditációt megelőzően végezték el sikeresen a képzést, az ügyvezető elmondta, hogy az érintettek munkája semmilyen szempontból nem veszik kárba, a sikeres vizsgák tényét a rendszerben őrzik. Ha szeretnék akkreditált képzésként elismertetni a korábbi képzést, az érintett gazdáknak a jelentkezési időszakban, februárban, jelentkezniük kell, majd márciusban, bejelentkezve a rendszerbe ellenőrizhetik, hogy egy-egy képzési csomagban minden szükséges modult elvégeztek-e, és ha igen, akkor semmi többet nem kell tenniük, az alapítvány minden további nélkül kiállítja az elismervényt, magyarázta Juhász Bálint. Mint hozzátette, mindemellett a kezdő vállalkozókat, vagy a vállalkozói szféra iránt érdeklődőket megszólító online képzés kialakításán is dolgoznak, de olyan tervei is vannak az alapítványnak, hogy már működő vállalkozások piaci sikerét támogató képzést tegyen elérhetővé.

Dr. Lengyel László, a képzést lebonyolító Pro Scientia Naturae Alapítvány ügyvezetőjének szavai szerint az eddigi képzéseket az integrátorok az együttműködő termelőkkel szemben támasztott igényei kielégítésének a céljával állították össze, ám már újabb témakörök kialakításán dolgoznak. Nemcsak olyan témakörök állnak az alapítvány figyelmének középpontjában, amelyek a gazdák számára lehetnek hasznosak, hanem a vállalkozók számára fontos témák is, emelte ki Lengyel László. Az elmondottak értelmében az érdeklődők a Prosperitati Alapítvány gazdaképzés online felületen tájékozódhatnak a részletekről (https://kepzes.prosperitati.rs/).

Keresik a megoldást

Újságírói kérdésre válaszolva Juhász Bálint a likviditási gondokkal küzdő zentai Seb-Agrár Kft. integrátor témájában elmondta, hogy a probléma részben a projektum lezárásának az elhúzódásával magyarázható, ez pedig nem a pályázó hibája, hiszen hasonló jellegű fennakadások több pályázó tekintetében is jelentkeztek, míg részben a felmerülő többletköltségekkel magyarázható. A vállalkozó bankokkal tárgyalván a probléma orvoslásán dolgozik és a folyamat remélhetőleg hamarosan lezárul, tette hozzá Juhász Bálint, mondván, hogy a vállalkozás illetékesei az integrált termelőkkel és az al-integrátorokkal is tárgyalnak, egyrészről a kifizetések dinamikájáról, másrészről pedig a kárpótlásról.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás