A hatalmi pártok képviselői sikerről beszéltek, az ellenzéknek azonban egyetlen jó szava sem volt a Tartományi Képviselőház ülésén, melynek legfontosabb napirendi pontját az idei költségvetési tervek féléves teljesítéséről szóló kormányjelentés képezte. A tartományi költségvetés Smiljka Jovanović pénzügyi titkár beszámolója szerint az idén 63,7 milliárd dinár, a bevételeket a vártnál nagyobb arányban, 57,38 százalékban valósította meg a tartományi kassza az első félévben: már 36,5 milliárd dinár befolyt a büdzsébe. A kiadásokat az eredeti elképzeléshez mérten sikerült valamelyest lefaragni, 42,7 százalékos volt a tervbe vett költekezés megvalósítása: 27,2 milliárd dinártól „vált meg” Vajdaság. Most 3,9 milliárdos a többlet.

Smiljka Jovanović ismerteti a költségvetési adatokat (Ótos András felvétele)
A témával foglalkozva Igor Mirović tartományi kormányfő elmondta, hogy a pénzeszközök növekedése az áruforgalmi és nyereségi adó vártnál jobb megfizettetésének köszönhető, ami jó hírnek számít, hiszen a gazdaság fellendülésének a jele. A bevételek növekedése jó hír, de gondot is jelent az adminisztrációnak: az lenne ideális, ha még több projektum létezne, még nagyobb arányban valósítanák meg a meglévő elképzeléseket. Mirović elmondta, eredménytelennek tekinti kormányán belül azokat a titkárságokat, amelyek a projektumok megvalósítása terén nem könyvelnek majd el legalább 90 százalékos sikert. A munka folytatódik – jelentette be, s az újvidéki Žeželj-híd felújítása mellett az angiográfiás felszerelés beszerzésének folytatását, 11 ipari park kiépítését, kórházak felújítását említette.
MIT KEZDJÜNK AZ ASZÁLLYAL?
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga javaslatára napirendre tűzték az aszálykárok témáját is, a többség azonban a már meghozott intézkedések miatt nem látta értelmét e pont támogatásának. Saša Šućurović, a Liga képviselője elmondta, hogy a kormány eddig semmit sem tett az ügyben, s most azt is eredményként könyveli el, hogy megtörténtek az első lépések. A párt a válságstáb munkájának elindítását, kárfelmérést, a rendkívüli helyzet kihirdetését és a földművesek adókötelezettségeinek elhalasztását javasolta. Vuk Radojević mezőgazdasági titkár erre reagálva közölte, hogy ezeknél is szélesebb körű intézkedéseket foganatosítanak. A ligás elképzelések nincsenek összhangban az érvényes jogszabályokkal – jelentette ki. Az állam intézkedései közül kiemelte az árutartalékok révén foganatosítottakat, melyek között az idei kukorica sürgős felvásárlása is szerepel 550 millió dinár értékben, de a gazdák kötelezettségei kifizetésének fél évre történő elhalasztását is.
Igor Mirović elmondta, hogy a tartományi szervek a köztársaságiakkal egyeztetve járnak majd el az aszálykárok enyhítése érdekében, a vajdasági vezetőség kedvezőbb hitelfeltételeket és támogatásokat adhat, a köztársasági hatalomnak szélesebb hatáskörei vannak. Cáfolta, hogy a tartomány nem gondolkodik hosszú távú megoldásokon: jelenleg 11 helységben folyik öntözőrendszerek létesítése, és további 27 helyen tervezik ugyanezt.
TÁVOLI KOLOSTOROKRA IS FUTJA

Orosz János az új ombudsmanhelyettes (Ótos András felvétele)
Az ellenzéki pártok közül több is kifogásolta, hogy nem használták fel a rendelkezésre álló pénzt, továbbá nem terjesztették idejekorán a parlament elé a jelentést. Goran Paunović, a Demokrata Párt képviselője egyértelműen rossznak minősítette a tartományi többség munkáját, s úgy vélte, a Szerb Haladó Párt által kialakított – a médiában „festett” – kép nem felel meg a valóságnak. Milan Ćuk, a Szerb Radikális Párt képviselője egyszerre állította azt, hogy a haladó párti vezetőség szórja a pénzt, amiben segítségére vannak koalíciós partnerei, s azt is, hogy nem használtak ki a költségvetésből legalább 10 milliárd dinárt. Értékelése szerint a mezőgazdasági és erdészeti célokat szolgáló 8 milliárd dinárból csak 2,2 milliárdot vettek igénybe, az aszály ellenére. Csonka Áron, az Alternatíva a Vajdaságért képviselői csoport vezetője inkább azt kifogásolta, hogy már a folyó év tizedik hónapjában járunk, s még csak most vitázik a ház a hatodikról. Emlékeztetett: az előírások szerint már a szeptemberig terjedő jelentésnek kellene az asztalon hevernie. Kifogásolta a büdzsé egyes „érdekes” tételeit is, mint például a Hilandar kolostor felújítására elköltött 7 millió dinárt. Pelt Ilona, VMSZ-es képviselő szerint a számok önmagukért beszélnek: csaknem 4 milliárddal vastagabb a tartomány pénztárcája, óvodák, iskolák, diákotthonok felújítása és karbantartása folyik. Szerinte a mezőgazdaságról sem feledkezett meg a kormány: a feldolgozóipari kapacitások növelése és a fiatal gazdák felkarolása érdekében kiírt pályázatok sokat segítenek és rendkívül népszerűek.
A parlament megvitatta a Vajdasági Vizek és a Vajdasági Erdők közvállalatok előző évi üzleti jelentéseit, Orosz János fordítót, korábbi nemzeti közösségi tartományi segédtitkárt pedig kisebbségügyi tartományi ombudsmanhelyettesnek választották meg.
