Az irodalom sokszor rímbe foglalta a bort, dallamok is születtek róla. Tudjuk, hogy gyógyszer vagy méreg is lehet az ember számára, ezért nem mindegy, hogy a szőlő lelke milyen módon nemesül át a palackig érve. Hogy fintorgást vagy csodálatot vált-e ki az íze, aromája, színe, illata. Az idei BORUM találkozó, vagyis a Kárpát-medencei református borászok és szőlészek 6. fórumának világi és egyházi résztvevői három napon keresztül barátkoztak Bácskossuthfalván, cserélték ki tapasztalataikat, ismerték meg a házigazda falu múltját, vendégszeretetét, a Délvidék borászatának gyümölcseit, a jelenlegi szőlőtermesztés helyzetét a régióban és a világban. Mindezt abban a reményben, hogy még feléleszthetők a Kárpát-medence minőségi és keresett nedűt ontó, tisztességes megélhetést adó, történelmi borvidékei.
A találkozón valamennyi vendég megkóstolhatta a helyi borokat (Nagy Zoltán felvétele)
Istentiszteleten a BORUM résztvevői – a Napsugár Református Óvoda születésnapját ünnepelték a gyülekezet és a szülők a borászok közreműködésével (Nagy Zoltán felvétele)
Izgalmas ízek születnek a bakator vagy, mondjuk, a szerémi zöld szőlőszemekből, persze vegyszermentes kezeléssel – vallja Maurer Oszkár borász (Nagy Zoltán felvétele)
Kinek a bor, kinek a pálinka. Az Ady Endre Művelődési Központ Rezeda asszonykórusa és Móricz Árpád, a házigazda református gyülekezet lelkipásztora (Nagy Zoltán felvétele)
Az ECHO Gyermek és Ifjúsági Rendezvényközpontban Móricz Árpád, a házigazda lelkész igei köszöntője után Fazekas Róbert, a falu tanácselnök-helyettese fejezte ki örömét, hogy a találkozó igyekszik az itthon maradásba vetett hitet erősíteni a kitartókban. Fremond Árpád, a köztársasági parlament képviselője pedig azt hangsúlyozta, hogy a politikum feladata támogatni azokat, akik a szülőföldön való boldogulást választják. Szabó Péter, a Pannon Egyetem oktatója elmondta, hogy Magyarországon a rendszerváltás után jelentősen kevesebb, de egyre jobb minőségű bor készül. Az ország a maga valamivel több mint 3 millió hektóliterjével jelenleg a világ bortermelő országai közül a 14. helyen áll, Szerbiát megelőzve, aki a 19. ezen a listán. Az ágazat irányvonala pedig azt mutatja, hogy a rezisztens, vagyis a betegségekkel, időjárási szélsőségekkel szemben ellenálló szőlők jelentik a jövőt, és egyre többen fordulnak vissza a Kárpát-medence – mennyiségben ugyan kevesebbet termő, ízében viszont varázslatos üzenetet hordozó – mellőzött, régi szőlőihez.
A rendezvényen Nagy Tibor történész avatta be hallgatóságát Bácskossuthfalva és a vidék történelmébe, és előadása legalább olyan magával ragadó volt, min Maurer Oszkáré, a Külhoni Magyar Borászok elnökéé vidékünk nemzetközileg is elismert szőlészéé. Maurer rámutatott, hogy a kétkezi munkát nem mellőző, lelkiismeretesen kezelt, vegyszermentes módszerrel előállított borokra a legnevesebb európai éttermek is igényt tartanak. És persze tisztességesen meg is fizetik, és ezt az utat hivatott támogatni a Sansz Ferenc Terv az előttünk álló időszakban. A rendezvény első és második napján bemutatták a házigazda falu borait, és a Maurer Pincészet szerémségi származású, régi szőlőfajtákból készült, vegyszermentesen előállított italait is lehetőségük volt megízlelni a résztvevőknek, és ízük, minőségük alapján meggyőződni arról, hogy miért kapták egykor a Tarcal borai a „királyi” megnevezést.
A vasárnap délelőtti istentiszteleten a vendégek közreműködésével ünnepelték meg a helyi Napsugár Református Óvoda 13. születésnapját, és köszönték meg Csomortán Melinda vezető óvónő sokéves szolgálatát. Igét dr. Pálfi József, a nagyváradi Patriumi Keresztény Egyetem rektora hirdetett, az orgonánál felesége, Pálfi Noémi szolgált. Ez után következett az eredményhirdetés, hiszen a találkozó borverseny részében a Kárpát-medence valamennyi szegletéből 90 vörös- és fehérbor minőségéről döntöttek a bírák Kovács Pál elnökletével. Mint kiderült, négy bácskossuthfalvi borász is aranyérmes minősítést vehetett át, illetve a helyi Dimalis Kft. rajnai rizlingje lett a Magyar Református Egyház fehérbora 2018 díj nyertese. Továbbá a Magyarország legjobb borásza címet is viselő Mészáros Pál szőlőjéből készült ital érdemelte ki a Magyar Református Egyház vörösbora 2018 minősítést a zsűri döntése alapján.
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége és a Református Közélet és Kulturális Központ Alapítvány szervezésében zajló 6. BORUM találkozó a házigazda gyülekezet, a falu helyi közössége, illetve a Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesülete közreműködésével zajlott, és lehetőséget adott a helyi termékeket előállítóknak is a bemutatkozásra.
Érkeznek a Kárpát-medence borai Bácskossuthfalvára, zajlik a nevezés (Nagy Zoltán felvétele)
A BORUM lehetőséget adott a bácskossuthfalvi termelőknek a bemutatkozásra, így a Kárpát-medence több pontjára is eljutottak a helyi borok, pálinkák mellett például az ízes házi kenyér vagy a méz és a sajtok is (Nagy Zoltán felvétele)
