Sokan babonásan félnek a tizenhármas számtól. Nos, az idei, XIII. Suliszínház Fesztivál látványosan cáfolt rá erre a tévhitre. A négy elődöntő (kettő az anyanyelvápolóké, kettő pedig a kisszínjátszóké volt) és a kúlai Városi Színházban május 17-én megtartott döntő a fényes, megdönthetetlen bizonyíték arra, mennyire fontos küldetésű, szinte elemien szükségszerű a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében megalakult Suliszínház működtetése, és tizenhárom évnyi kemény, kitartó és odaadó munka után milyen látványos és kézzel fogható sikereket képes felmutatni. Az elődöntőkön látott huszonhat előadás bebizonyította, hogy olyan helységekben is, amelyekben már nincs magyar nyelvű oktatás, valamint a vegyes házasságokban született gyerekekkel, és olyan homogén magyar családokban is, amelyekben valamilyen oknál fogva már otthon sem beszélik a magyar nyelvet, rendszeres, értő és szeretetteljes anyanyelvápolással komoly sikereket lehet elérni. A tömbmagyarság iskoláinak kis színjátszói pedig játékos – számukra nyilván nem munkának, hanem élvezetes szórakozásnak, játéknak érzett – jól átgondolt irodalmi/színjátszó tevékenységükkel magasabb szintre emelhetik az anyanyelvi tudatot és ismereteket.
A május 17-ei kúlai Suligálán a meghívott, illetve fellépésre jogosult hét színjátszó csoport közül öt lépett fel: a csókai, adai, ürményházi, nagybecskereki és a kúlai. Szomorú tény, hogy két további iskola diákszínjátszói, talán anyagi okok miatt (ha igaz az értesülés, nem tudták fedezni az útiköltségüket) nem vehettek részt társaikkal a közös örömünnepen.
Az öt fellépő csoport mindegyike megérdemelt sikert aratott. Olyan sikeresen választott szövegekkel és olyan rendezőileg jól megmunkált, színészileg és nyelvileg aprólékosan kidolgozott, átélt „produkciókkal” léptek fel, hogy minden esetben sikert arattak. Nem csoda hát, ha a zsűri – Nagy Margit, Takarics Róbert és Jódal Rózsa – nem egy, hanem két előadást nyilvánított legjobbnak. Ezek: A nagybecskereki Oktatási Központ Tiszta szívvel – lélekkel elnevezésű csoportjának előadásában Sue Townsend: A 13 és ¾ éves Adrian Mole titkos naplója alapján készült Bálint keservei (alcíme: Egy balett-táncosnak készülő kamaszfiú /rém/álmai), rendezője Lukács Gabriella tanítónő, valamint az ürményházi anyanyelvápoló csoport előadásában Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő című meseregénye alapján megrendezett Vacskamati virágja, amelynek rendezője Viola Lujza tanárnő. Rendezői díjból is kettő került átadásra. A nagybecskereki Lukács Gabriella tanítónőt a Bálint keservei, az adai Raffai Klára tanárnőt és Raffai Ágnes színművésznőt pedig az One day megrendezéséért díjazták. Nagy meglepetésre a legjobb új, eredeti szöveget (One day) az adai Cseh Károly Általános Iskola nyolcadikos lányai írták – saját magukról! Egy bulira készülődés izgalmas történetébe ágyazták mindazt, amit önmagukról és „édes szülőjükről”, azaz az édesanyjukról tudnak és gondolnak. „Aranyköpéseiket” a közönség hangos nevetéssel, énekes-táncos, fergeteges bulival végződő jelenetüket pedig vastapssal jutalmazta. Ezen a döntőn a díszletek minimálisak, csak jelzettek voltak, a jelmezek viszont annál eredetibbek és esetenként színpompásabbak és fantáziadúsabbak. Ezt figyelembe véve az ötletes jelmezekért is két csoport vihetett haza díszoklevelet: a kúlaiaké és az ürményháziaké. A kúlai Népkör Felix Salten Bambiját mutatta be Pásztor József rendezésében. A lélegzetünk is valósággal elállt a szajkók meseszép kék, a szarkák fekete-fehér csíkos, a varjú éjfekete, az őzek melegbarna, a szöcske almazöld, s a lepke ezerszínű köntösének látványától. Az ürményházi anyanyelvápolók Lázár Ervin Vacskamati virágjával léptek fel Viola Lujza tanárnő rendezésében. Szinte mindegyik mesehős jelmeze telitalálat volt: az öntözés és kapálás elmaradása miatt szirmait hullató Virágé, a születésnapját többször is – minden pénteken – megünnepelni vágyó Vacskamatié, a talpig zöld selyembe burkolódzó Lépkedő Fenyőfáé, a nagyhasú Ló Szerafiné, a harsány, erőszakos Mikkamakkáé és társaiké. A csókai Jovan Popović Általános Iskola színjátszói S. Szabó István Egerek című jelenetét vitték színpadra Hudák Mária tanítónő rendezésében. A nagybajszú, pákosztos, vezérüket mindannyiszor gyáván sorsára hagyó virgonc cincogókat alakító csoport nem kevesebb mint három díjat tudhat magáénak: őket jó, korosztályuknak megfelelő darabválasztásukért, kiváló összjátékukért és jól sikerült humoros maszkjaikért jutalmazta meg a zsűri.
A kúlai Népkör a XIII. Suliszínház Fesztivál gálaműsorának profi megszervezéséért megkapta a VMPE különdíját.
A döntő legjobb teljesítményt nyújtó kisszínészei közül hárman részesültek díjban. Kovács Bálint Sue Townsend: A 13 és ¾ éves Adrian Mole titkos naplója c. népszerű, azóta megfilmesített regényéből dramatizált Bálint keservei című, Egy balett-táncosnak készülő kamaszfiú /rém/álmai alcímű, Lukács Gabriella rendezte változat főszerepéért megkapta a döntő legjobb színészének járó díjat. Olyan ízig-vérig bumfordi, gátlásos, a világban, azaz családjában, társai között és a szerelemben helyét, szerepét kereső csetlő-botló, olykor-olykor lázadó, akarata ellenére, szülei kívánságára még balettozni is kényszerülő mai tizenévest sikerült megformálnia, hogy ha a szerző láthatta volna Kúlán, nyilván hálásan meglapogatja széles, csontos „sok megpróbáltatást kibíró” vállát. Jó színészi alakításáért Szakala Simon Lénárd ürményházi (a hirtelen haragú, lustácska, majd a javulás útjára lépve ajándékvirágját már ajnározgatni is hajlandó jó humorú Vacskamatit formálta meg), és Csincsák Flórián kúlai (a mindannyiunk által szeretett szelíd kis Bambi főszerepéért) pajtás vehetett át dicsérő oklevelet. A döntő további öt kisszínésze jutalmul részt vehet az augusztus 4-e és 10-e között megszervezésre kerülő zánkai Erzsébet Táborban. Őket rendező-tanárjaik jelölik majd ki.
A hivatalos műsor végeztével, az eredményhirdetésre várva, a szereplők fergeteges zenés-táncos bulit rendeztek a színpadon. Ezzel búcsúztak el az idei „évad” sikeres záróműsorától. Úgy belejöttek, hogy alig tudták, akarták abbahagyni.
