Nyaranta egymást érik a különféle táborok, melyekből a téli szünidőre is jut egy-egy, ám amolyan igazi, felnőtteknek szóló műhelymunkáról alig-alig hallani. Talán emiatt keltette fel érdeklődésünket egy múlt heti újvidéki tábor, képzőművészeti találkozó, melynek házigazdája Butterer Kiss Márta volt. A résztvevők között három Forum képzőművészeti díjas alkotót is találtunk: a kísérletező kedvű művészen, egyben házigazdán kívül a Zentáról érkezett, sokoldalú Mezei Erzsébetet és a tavalyi Forum- díjas újvidéki Fődi Évát.
Mezei Erzsébet: Egy része azoknak a munkáknak, amelyek Újvidéken készültek
Hozzájuk társult néhány képzőművész, így szinte családias hangulatban töltöttek két napot kötetlen alkotómunkával. Az effajta munka legtöbbször ösztönzőleg hat az egyébként általában magányosan dolgozó képzőművészekre, ottjártunkkor arról győződtünk meg, hogy ez ezúttal sem volt másként. Készült itt nemez, grafika, még divatterv is, hogy a művészekhez csatlakozó egy-két kisgyerek nem kevésbé fantáziadús munkájáról ne is szóljunk. Talán nem túlzás azt mondani, hogy felismerhető volt az a jelenség is, amit Ninkov K. Olga művészettörténész egy alkalommal lapunk hasábjain a következőképp fogalmazott meg: „Mezei Erzsébet és Butterer Kiss Márta alkotótevékenysége a vajdasági művészet két évtizede zajló természethez való visszafordulásának és a népi kultúrából ihletet merítő művészeti törekvéseknek a ritka példája.”
Nem lehetetlen a nemezelés zárt helyiségben sem
A találkozó híre a lapunkban megjelent bejelentőnek köszönhetően gyorsan világgá röppent, és nem várt, meglepő eredményt hozott. Egy olvasónk, Mór Gyula ugyanis nagy mennyiségű rajzpapírral csengetett be a művészekhez, és jóindulatú adományát a rendelkezésükre bocsátotta. Ezzel azonban nem ért véget a meglepetések sora. Legalábbis számunkra. A helyszínre érkezve ugyanis kiderült, meggyőződhettünk: a múlt heti bejelentőnk állításával ellentétben az alkotóknak nem a felújított, udvari épület ad otthont az alkotómunkához – mert annak helye sajnos még mindig üresen tátong, az egy évvel ezelőtt gázrobbanás jegyeit viseli magán –, hanem a családi ház emeleti, e célra kialakított tere.
Felvételünk is tanúsítja, hogy bizony mindeddig nem sikerült visszaállítani a robbanás előtti állapotot, még akkor sem, ha a tulajdonosnak ez a legfőbb vágya. Majdan a felújítandó épületben szeretné fogadni a tehetséges gyerekeket, egy olyan otthont, műhelyt, multimediális központot – nevezzük bárminek – kialakítva, ahol a legkülönfélébb művészeti ágazatokban kipróbálhatják magukat. Röviden szólva: otthont szeretne adni a tehetségeseknek, az alkotókedvűeknek. Ebben a törekvésében – természetesen – bárminemű segítséget szívesen elfogad.
Fődi Éva saját bevallása szerint időszűkében ritkán alkot, de a kiváló alkalmat semmi pénzért nem szalasztja el
Egymást megihletjük, de időnként véleményezzük is – véli a találkozó házigazdája, Butterer Kiss Márta
