Ezekre a kérdésekre adott választ az a műemlékvédő tábor, melynek színhelye a horgosi Kárász-kastély volt, és amelyet július 17-étől 26-áig tartottak a budapesti Porta Speciosa és az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Határon inneni és határon túlról érkezett középiskolás és egyetemista diákok tanulmányozták a XIX. században épült barokk stílusú kastélyt, a Kárász család egykori nyári rezidenciáját.
A feltárási munka szakelőadásokból állt, ezeket a Községközi Műemlékvédő Intézet főmérnöke, Dömötör Gábor és munkatársa Nagy Tímea tartották. Nagygyörgy Zoltán a fiatalok tudását helytörténeti ismeretek előadásával gazdagította, ő már évtizedek óta kutatja a Kárász család történetét. Részletes, színes előadásával a múlt szellemiségét tárta a fiatal kutatók elé. A Kárász-kastély környékét egykoron gazdag növényzet vette körül, a 3,5 hektáros francia, majd később angol stílusú parkról tartott érdekes előadást Szabó Ágnes és Iván Ágnes tájépítész. A diákok ott-tartózkodásuk alatt megismerkedhettek a Kárász család élő leszármazottaival is, ezek az utódok jelenleg is Horgoson élnek, így a személyes találkozás a Kárászokkal külön élményt jelentett számukra.
A tábori munka több csoportban folyt. Néhányan méréseket végeztek a kastély épületén, majd az így begyűjtött adatok alapján számítógép segítségével elkészítették az épület alaprajzát és a metszetét. A mérések közben kutatómunkát is végeztek az épület építőanyagát illetően. Elemezték a tégla anyagát, a kötőanyagot, az építészeti és kőműves kötéseket is megvizsgálták, de még az elmúlt 150-200 év folyamán a homlokzatra felkerült vakolatrétegeket is tanulmányozták. Művészi hajlamuk is megnyilvánult, rajzokat készítettek az épületről, így jól sikerült, látványos, szép tusrajzok születtek.
A diákok a tábor ideje alatt a kastély állagának megőrzésén is munkálkodtak. A főbejáratot és a teraszt megtisztították a gyomnövénytől, a gaztól, hajtásoktól, ágaktól, ezáltal a táborlakók gyakorlatilag is hozzájárultak az épület megmentéséhez.
A műemlékvédő táborban a több mint egy hét alatt a diákok megismerkedtek a múlt építészetével, a letűnt korokra jellegzetes stílusokkal, formákkal, betekintést nyertek az egykori életformába is. A kastély fénykorának hangulatát is felidézték, ezáltal párhuzamot tudtak vonni a múlt és a jelen építészete, kultúrája, életstílusa között.
Egy-egy ilyen, az építészettel kapcsolatos táborozás, kutatómunka szemléletváltásra is késztetheti az ifjú nemzedéket. A fiatalok az ilyen rendezvényeken ráébrednek arra, hogy nem csak az újat, a korszerűt kell megcsodálni, hanem a régi idők értékeit is óvni és becsülni kell, a múlt értékeiben is megtalálható a szép, a hasznos. Egy-egy ilyen több napos feltáró- és kutatómunka, építészeti szakmai gyakorlat hasznosan beépül az oktató-nevelő munkába is, így pedagógiai szempontból is fontos szerepe van.
A műemlékvédő tábor résztvevői remélik, hogy jövőre is részük lehet egy ilyen kirándulásban, és hogy a tábor hagyománnyá válik. A mostani táborozáson Törteli Károly és De Negri Ibolya táborvezetők irányításával részt vett Kóródi Attila, Csipa Róbert, Mlinarić Marica, Rostás Nóra Mária, Krainhoffer Kinga, Járfás Ferenc, Dukai Ádám, Vajda Olivér, Körmöci Viktor, Gasztány Nóra és Virág Ildikó. Az itt közölt felvételeket maguk a tábor résztvevői készítették munka és pihenés közben, van köztük két sikeres rajzról készült fotó is.
