Idei völgysétáim alkalmával sok ember pusmogásából hallottam ki, hogy az idei Fesztivál a gasztro, és a családi jelleg körül mozog. Néhányan még a “túl sok itt a kutya és a gyerek” felkiálltást is hallatták. S valamennyire egyet is kell értenem velük - bár a kutyákkal, s gyerekekkel nincsen különösebb bajom - hiszen az idén három falura csökkentett Művészetek Völgye Fesztivál (tavaly még hat faluban zajlott, dehátugyeapénzhiánynagyúr) idén kevesebb programot kínált, az árusok, s a gyerekprogramok száma azonban maradt, sőt, még azt is megkockáztatnám, megnőtt. A mennyiségbeli csökkenéssel szemben a minőségre senkinek sem lehetett panasza.
A Kaláka udvarban Gryllus Dorka is megfordult, s Gryllus Vilmos családi kerékpártúrákat vezetett hegynek föl völgybe le, kis gitárjával a hátán, így mikor mi még álmosan dugtuk ki fejünket ázott sátrunk takarásából, Gyula bácsi udvarának kerítése mellett Gryllusék már vígan kerekeztek, s köszöntöttek minket nagy mosollyal. Palya Bea énekesnő idén másodszor kapott külön színpadot – esetünkben udvart. Beszélgetéseket vezetett, énekelt, meséltetett. Legnagyobb ellenségünk minden évben az eső. Elmos, sarat csinál, s a hangyákat arra készteti hogy sátrunkba költözzenek. Kapolcs a szabadtéri programok fesztiválja. Ezért az eső nem csak az árusokat bújtatta fedél alá, programok sora kényszerült a falu iskolájába, csűrbe, s más fedett helyszínekre. Vámos Miklós, s Müller Péter ezekkel a szavakkal búcsúzott: kívánunk további esőmentes napot. - Erre leszakadt az ég, s négy órán keresztül esett. Már az írók sem pajtiznak a fentiekkel..S miért gasztro? Katlan Tóni kakastökepörköltje, a dödölle, a kürtőskalács, kenyérlángosok, s minden mi szem-szájnak ingere. Kevés pénzből finomat, mézet, lekvárt, fűszereket, frissensülteket, házi pogácsát (a városiaknak nagy szám egy házi – divatosabb szóval élve bio-kaja a sok bolti vacak után. Mi azonban tudjuk, hogy ez nem így van) tudunk vásárolni, bodza és málnaszörppel öblíteni. A legkedveltebb itóka azonban a mix-csűr volt, mely a rum – bor – és a bodzaszörp hármasával bódította a völgylakókat.
Pénzhiány. Mindenhol érezteti hatását, Kapolcs sem volt kivétel, a nagyobb színpadok melyek előtt sokszor őrjöngtünk a Quimby, a Brains, Ruttkai Bori, s mások koncertjein – most egyszerűen megszűntek, s hiába kerestünk színházi előadásokat is, nem volt. Mi volt akkor egyáltalán? - kérdezhetik olvasóink? Sok-sok cigányzene, irodalmi estek, Ferenczy György workshopja, Berecz András meséi, Hobo, Parno Graszt, Balog Kálmán, volt blueskocsma, funk iskola, ütősvölgy, Dr Csernus is rendelt, s rengeteg meglepően jó új zenekart láthattunk, akiket eddig még névről sem, most azonban már fejből. Talán nosztalgia számomra a Művészetek Völgye, talán szerelem, mindenesetre, a sok víz ellenére (búvárszemüvegben) idén is megtaláltam azt amit kerestem, Gyula bácsi szúrós iróniájával ébredve, kávét, s fröccsöt kortyolgatva. Nem szeretem én már az őrült óriásfesztiválokat, a tömeget, a lökdösődést. Pihenve vágyom megőrülni. Erre jó Kapolcs.
