Nagy érdeklődéssel fogadta a belgrádi közönség a Magyar Szó csapatát kedden délután. A Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi városi szervezetében megtartott élőújságon zsúfolásig megtelt terem annak a bizonyítéka, hogy igény van a vajdasági magyar napi sajtótermékre. A fővárosban jelenleg ugyanis az olvasók csak postai szolgáltatással tudnak hozzájutni a Magyar Szóhoz, és mint arra Varjú Márta, a lap főszerkesztője rámutatott, már egy ideje arról folynak a tárgyalások, miként tudnák a belgrádi olvasókhoz közelebb hozni a jelenleg is, de a valamikori Jugoszlávia területén is egyedüli magyar nyelvű napilapot.
Fodor István a Menedékben című könyvünket ismerteti (Ótos András felvétele)
Szűknek bizonyult a terem, sokan a folyosóról hallgatták a Magyar Szó munkatársait (Ótos András felvétele)
Kabók Erika arról szólt, hogy miért volt szükség megjelentetni a kétkötetes Szórványlétben című kiadványt (Ótos András felvétele)
A Magyar Szó munkatársai a vendégek kérdéseire válaszolnak (Ótos András felvétele)
Varjú Márta: A Szórványlétben könyvbe Belgrád is bekerült (Ótos András felvétele)
Kalandos út után érkezett a Magyar Szó csapata Belgrádba. Ahogy az elmúlt napokban senkinek sem sikerült elkerülni a főváros közlekedési dugóit, így lapunk munkatársai is kaptak egy kis ízelítőt a forgalmi dugókból, úgyhogy érkeztükkor már megteltek a VMSZ városi szervezetének termei. A Magyar Szó főszerkesztőjét, Varjú Mártát, továbbá Kabók Erikát, a lap főszerkesztő-helyettesét, Fodor István szerkesztőt, illetve a többi munkatársat Nebojša Marjanović, a párt belgrádi városi szervezetének elnöke fogadta. Marjanović az üdvözlést követően rá is mutatott, hogy a nagy érdeklődés aktivitásaik és vendégeik iránt azt mutatja, hogy a magyar párt kinőtte a rendelkezésére álló helyiségeket, majd átadta a szót Máriás Endrének, a Magyar Szó újságírójának, aki ezúttal a műsorvezető szerepét töltötte be.
Varjú Márta felszólalásában kitért a lap hosszú évekre visszatekintő hagyományaira, arra, hogy 1944. december 24-én jelent meg először, és azóta mindennap igyekszik szólni az olvasóihoz. A lap elmúlt hét évtizedéből meg is jelent egy kiadás, amely a főszerkesztő büszkeségére, nagy sikert aratott az olvasók körében, így mint bejelentette, a lap 75. évfordulójára bővített kiadással készül a Magyar Szó.
Varjú Márta elmondta, hogy az évfordulóra megjelentetett könyv adta az ötletet, hogy a napilap minden évben újabb kiadással kedveskedjen. Így született meg a Menedékben című könyv, amely
a Történetek a szögesdróton innen és túl alcímet viseli. Fodor István szerkesztette, a grafikai tervét pedig Léphaft Pál készítette el.
Fodor István beszélt a kiadványról. Kiemelte, a könyv az 1956-os magyarországi forradalommal foglalkozik. Tartalmaz egy történelmi összefoglalót arról, hogy a Magyarországról menekülteknek Jugoszlávia menedéket nyújtott. Elmondta, a kiadvány két nagyobb terjedelmű írást is tartalmaz, az egyik Dobrica Ćosić Hét nap Budapesten című naplójegyzete, amelyben a szerb újságíró a helyszínen tapasztalt élményeivel mutatja be a forradalom eseményeit. Ezeknek a jegyzeteknek a magyar fordítását már akkor, 1956-ban közölte a Magyar Szó is. A másik nagy fejezet az '56-os, titkos jugoszláv dokumentumok földolgozásában árnyaltan taglalja a korabeli szovjet–jugoszláv, szovjet–magyar és magyar–jugoszláv viszonyokat, Rákosi és Tito, Rákosi és Nagy Imre egymásnak feszülését. Rámutatott, lapunk szerkesztősége a XX. századi magyar forradalom és szabadságharc szemtanúit, érintettjeit is megszólította, illetve interjúk készültek az ’56-os harcok vajdasági résztvevőivel és az áldozatok hozzátartozóival is. A Magyar Szó munkatársai fölkutatták a Magyarországról Szerbiába menekült családok némelyikét. A velük, róluk készült írások a Hétvége mellékletben jelentek meg.
A másik jelentős kiadvány a Szórványlétben, amelynek már megjelent a második kiadványa is. Ezt is Fodor István szerkesztette, a cikksorozat pedig, amelynek nyomán a könyv elkészült, Kabók Erikának, a Hétvége melléklet szerkesztőjének az ötlete volt.
Kabók Erika elmondta, mivel egyre fogy a magyarság Vajdaságban, egyrészt a népesedési mutatóknak, másrészt a migrációk miatt, lapunk munkatársai olyan szórványtelepüléseket kerestek fel, amelyek valamikor magyarlakta települések voltak. A sorozat sok mindenre rámutatott, például arra, hogy ott, ahol már nincsenek magyar tagozatok, a magyar lakosság is gyorsabban elvész. De az is kiderült az írásokból, hogy sok helyen a kulturális egyesületek, illetve a magyar párttevékenység tartja fenn a magyar identitástudatot. Ebbe a kiadványba bekerült Belgrád is.
A közönséget Miklós Hajnalka, a lap belgrádi tudósítója is köszöntötte. Többek között rámutatott arra, hogy éppen a Szórványlétben riportsorozat segített neki abban, hogy értékes ismeretséget szerezzen a belgrádi magyarok körében. Közülük többen jelen voltak a Magyar Szó élőújságján is.
A közönség hazavihetett a lap legújabb kiadásából, kaphatott a Naptárból, de vásárolhatott a Magyar Szó kiadványaiból is, emellett pedig még barátkozásra is sor került.
