Oroszország az idén nem vett részt a Föld órája akcióban, mivel Moszkva külföldi ügynöknek tartja a szervező Természetvédelmi Világalapot (WWF). A világ legnagyobb önkéntes akcióját immár 16 éve minden március utolsó szombatján szervezik meg. A lényege: ahol csak lehet, 20 óra 30 perctől egy órára lekapcsolják az épületek és nevezetességek díszkivilágítását. Az áramszünettel az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira hívják fel a figyelmet, továbbá a bolygó természeti értékeire és azok megóvására, ezzel együtt pedig a fenntartható életmódra.
Moszkva március 11-én jelentette be, hogy külföldi ügynöknek minősítette a WWF-t, amiért a szervezet „a természet és a környezet, a biológiai sokféleség védelme örvén megpróbálta befolyásolni Oroszország végrehajtó és törvényhozó szerveinek a döntéseit", ezenkívül „akadályozza az ipari és infrastrukturális tervek megvalósítását".
A külföldi ügynökként Oroszországban nyilvántartott szervezeteknek, vagy személyeknek részletesen be kell számolniuk pénzügyeikről, továbbá minden nyilvános közlemény előtt hosszú felelősségvállalási nyilatkozatot kell tenniük. Moszkva a minősítéskor nem tisztázta, hogy a WWF szerinte melyik külföldi országtól kap támogatást.
Az orosz kormány korábban több tucat civil szervezetet, médiumot és magánszemélyt minősített külföldi ügynöknek. A WWF oroszországi szervezete megalapozatlannak nevezte a döntést, s közölte: fellebbez ellene.
Oroszország először 2013-ban vett részt a Föld órája akcióban, azóta általában a Kreml homlokzati díszkivilágítását kapcsolták le a kijelölt napon.
A Föld órája kezdeményezéshez tavaly már majdnem mindegyik ország csatlakozott. Magánszemélyek és települések is lekapcsolhatják a villanyt a kijelölt időpontban. Világszerte egyebek mellett olyan nevezetességek sötétülnek el ilyenkor egy órára, mint a párizsi Eiffel-torony, a sydney-i Operaház, a New York-i Empire State Building, vagy a római Colosseum.
A WWF ebből az alkalomból felhívta a figyelmet arra, hogy globálisan megdöbbentően sok embert érint az energiaszegénység, amelynek egyenes következménye többek között a levegőminőség romlása.