Az október 1-jén Izrael ellen végrehajtott iráni rakétatámadás óta megy a találgatás arról, hogy mikor és milyen mértékű lesz a beígért válaszcsapás. Irán azért sújtott le Izraelre, mert a zsidó állam likvidálta Iszmáíl Hanijét, a Hamász és Hasszan Naszrallahot, a Hezbollah kulcsfontosságú vezetőjét. Mindketten Teherán fontos szövetségesei voltak, a szervezeteikkel együtt, amelyeket külföldön sokan a terrorista jelzővel illetnek.
A Washington Post a héten arról írt, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő megnyugtatta Joe Biden amerikai elnököt, hogy körültekintően válogatják ki a célpontokat, s nem lőnek olyasmire, ami nagy háború kirobbanásához vezetne a két ország között. Arról is tájékoztatta Bident, hogy az izraeli hadsereg (IDF) csak katonai létesítményeket tervez támadni, s így az eszkaláció valószínűleg nem következik be. Elmarad az olajlétesítmények és az atomprogramhoz kapcsolódó létesítmények támadása.
Amerikai tisztségviselők azt mondták a washingtoni napilapnak, hogy Netanjahu október 8-án telefonon beszélt az amerikai elnökkel. Megegyeztek abban, hogy az IDF nem indít az iráni olaj- és atomlétesítmények ellen támadást. Egy ilyen csapás ugyanis kemény iráni választ szülne, a Közel-Keletet pedig súlyos háborúba taszítaná.
Az olajinfrastruktúra elleni megtorlás miatt ráadásul jócskán megdrágulna a kőolaj, ami a világgazdaságot is érzékenyen érintené. Állítólag az Arab (Perzsa)-öböl menti olajsejkségek is lobbiztak Washingtonban azért, hogy beszélje le Izraelt a kíméletlen válaszcsapsáról. Netanjahu hivatala közölte: meghallgatták az amerikai kormányzat véleményét, de a végső döntést Izrael nemzetbiztonsági szükségletei alapján hozzák meg.
A megtorlás időpontja bizonytalan, de alighanem még a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt végrehajtják a támadást a kijelölt iráni célpontok ellen. Netanjahu erről, feltételezhetően, időben tájékoztatja Washingtont. Hírek szerint hétfőn már összeült az izraeli kormány biztonsági csapata, de nem tudni, döntöttek-e a dátumról.
Talán igen, s az is elképzelhető, hogy erről már tájékoztatták a legfontosabb szövetségesüket, vagyis az Egyesült Államokat. Erre utalhat az is, hogy az amerikai hadsereg a napokban átad Izraelnek egy olyan légvédelmi fegyverzetet (THAAD), amely a rövid és közepes hatótávolságú, ballisztikus rakéták ellen hatékony. Az eszköz használatához a katonai kezelőszemélyzetet is biztosítják. Az intézkedéssel a zsidó állam integrált légvédelmi rendszerét erősítik meg arra az estre, ha Irán válaszolna a kilátásba helyezett izraeli válaszcsapásra.
Teheránban szerdán bejelentették: tájékoztatták az ENSZ főtitkárát arról, hogy miként reagálnak egy izraeli csapásra. António Guterres figyelmét felhívták arra, hogy Irán kész „határozott és fájdalmas választ adni” az izraeli támadásra.
