A tét az amerikai–orosz csúcstalálkozó

Nagy lendületet vett az amerikai–orosz csúcsértekezlet előkészítése. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kilátásba helyezett találkozója több okból is fontos lehet. Jelentős enyhülést hozhat a két ország fagyos viszonyában, segítheti az államközi kapcsolatok normalizálását, és elindíthat egy folyamatot, amely a lassan három éve pusztító háború lezárásához vezethet Ukrajnában. A találkozóról Trump és Putyin állapodott meg a múlt héten folyatott másfél órás telefonbeszélgetésük során. Kijev és Washington szövetségeseinek tudta nélkül abban is megegyeztek, hogy tárgyalások kezdődnek az orosz–ukrán háború lezárásáról.

Az amerikai–orosz csúcskonferencia előkészítéséről tegnap fontos megbeszélést tartottak Rijádban, a szaúdi fővárosban, a Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszer vezette delegációk részvételével. Az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta ez volt az első ilyen magas szintű találkozó az Egyesült Államok és Oroszország képviselői között.

Hogy Trump és Putyin is találkozhat-e egymással, az a rijádi megbeszélések után derülhet ki – jelezte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Médiahírek szerint megfelelő eredmények esetén valószínűleg Szaúd-Arábiában lesz a csúcsértekezlet is.

Az amerikai delegáció Rijádban közölte: nincs időpontja Trump és Putyin találkozójának, de erre várhatóan sor kerül. Lavrov „nagyon hasznosnak” nevezte a 4,5 órás megbeszéléseket. Rubio „egy hosszú és nehéz út első lépése”-ként értékelte a találkozót, amelyen megegyeztek abban, hogy – a háború befejezése érdekében – kijelölik az ukrajnai béketrágyalásokon részt vevő csoportokat. Kijelentette: az ukrajnai fegyveres konfliktusnak olyan megállapodással kell véget vetni, amely megfelelő minden érintett számára.

Rubio és Lavrov a hét végén már telefonon beszélt egymással, s megegyeztek a két külügyminisztérium közötti rendszeres kapcsolattartásban. A Joe Biden amerikai elnök vezette előző kormányzat ugyanis szinte a nullára csökkentette a kommunikációt Oroszországgal, miután Putyin hadserege 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát.

Kijevet nem tájékoztatták előre a rijadi találkozóról. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő arra figyelmeztetett, hogy hazája nem ismeri el a róla szóló tárgyalásokat, amelyeket nélküle tartanak, és a jövőjére vonatkozó, de részvétele nélkül létrejött megállapodásokat sem. Trump különmegbízottja, Keith Kellogg, akit ma Kijevbe várnak, azzal az üzenettel próbálta nyugtatni Zelenszkijt, hogy Washington nem kényszerít ki Kijevvel szemben megállapodást.

@k = KÍNA ENGEDÉKENYEBB

Bár Washington megüzente, hogy Ukrajna részt vehet a róla szóló tűzszüneti tárgyalásokon, Európát mind az amerikaiak, mind az oroszok távol akarják tartani. Lavrov hétfőn úgy fogalmazott, hogy Európának nincs helye az ukrajnai konfliktus lezárását szolgáló egyeztetéseken, mert „folytatni akarja a háborút”. 

Kellogg legutóbb szintén azt nyilatkozta: „nem észszerű”, hogy mindenki ott üljön az ukrajnai béketárgyalás asztalánál. Igaz, néhány amerikai politikus, köztük Rubio is, bevonná az európaiakat a megbeszélésekbe. Figyelemre méltó Oroszország szövetségesének, Kínának az álláspontja, amelyet a minap a külügyminiszter ismertetett. Vang Ji kijelentette: „minden közvetlenül érintett félnek és érdekeltnek” részt kell vennie a tűzszüneti tárgyalásokon.

Az európai politikusok jó része úgy véli, hogy az Ukrajnával kapcsolatos (amerikai–orosz) tárgyalásokból nem lehet kihagyni őket, hiszen az egész kontinenst érintő biztonsági kérdésekről születhetnek fontos döntések. A lehetséges kirekesztés, elsősorban a szövetséges USA részéről, nagy riadalmat keltett több európai (uniós) országban.

@k = MEGDÖBBENTEK AZ ÜZENETEKTŐL

Az amerikai alelnök is nyugtalanságot keltett első európai szereplésével, a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC). A vasárnap befejeződött tanácskozáson J. D. Vance ugyanis – sokak szerint – barátságtalan, sőt ellenséges hangvételű beszédet mondott az Egyesült Államok európai szövetségeseiről.

Üzenetei, s az egyéb „meglepetések” több amerikai politikus részéről, megdöbbentették az európai vezetők zömét, akik nemcsak attól tartanak, hogy kizárják őket az Ukrajnát és Európa biztonságát érintő tárgyalásokból, hanem a transzatlanti kapcsolatok megromlásától is.

A nyugtalanságot fokozzák Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kijelentései is, amelyekben (Trumphoz hasonlóan) nagyon valószínűtlennek nevezte Ukrajna NATO-tagságát, az ország 2014 előtti határainak visszaállítását és USA-katonák ukrajnai jelenlétét.

@k = ELLENTÉTES ÁLLÁSPONTOK

Az egyre feszültebb hangulatban Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére hétfőn Párizsban rendkívüli informális találkozót tartott nyolc európai ország (az Egyesült Királyság, Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország és Spanyolország) vezetője, akikhez csatlakozott az EU két legmagasabb rangú tisztségviselője, valamint a NATO főtitkára. Egyeztettek az európai biztonságról, Ukrajna védelméről, támogatásáról, s egy hatékony békeszerződésről. És az Ukrajnának adható biztonsági garanciákról. Zelenszkij ugyanis azt szeretné, ha hazájában tartós és megbízható béke lenne, megfelelő biztonsági garanciákkal, amelyeket külföldi (amerikai–európai) katonai egységek is erősítenének a jelenlétükkel. Az utóbbi lehetőségét Larov tegnap elutasította.  

Előzőleg Keir Starmer brit kormányfő már jelezte: a háború után London kész békefenntartó katonákat küldeni Ukrajnába. Ennek lehetőségét (a saját részéről) Svédország sem zárta ki. A francia diplomácia vezetője, Jean-Noël Barrot már arról beszélt, hogy megkezdődtek a tárgyalások a csapatküldésről Ukrajnába, ahol – a remélt megállapodás megkötése után – a nemzetközi erők a tűzszünet és a béke felett őrködnének. Ám az ellentétes álláspontok miatt ebben nem tudtak megegyezni a párizsi találkozó résztvevői.

@k = „ÚJ SZAKASZBA” LÉPETT

Starmer a tanácskozáson után kijelentette: Európának szerepet kell kapnia az ukrajnai háború befejezéséhez vezető folyamatban, de csak az Egyesült Államok garanciavállalása szavatolhatja a tartós békét, és akadályozhatja meg, hogy Oroszország ismét megtámadja Ukrajnát. Megerősítette, hogy Nagy-Britannia kész csapatokat küldeni Ukrajnába, ha megállapodás születik a tartós békéről.

A találkozót követően a német kancellár elmondta: az USA-nak és Európának meg kell osztania az Ukrajna biztonságáért viselt felelősséget. Olaf Scholz azonban közölte: nem lehet diktátumot erőltetni az országra. A békefenntartók küldését korainak nevezte, mivel még tűzszünet sincs.

Donald Tusk lengyel kormányfő arról beszélt Párizsban, hogy Európa és az Egyesült Államok kapcsolata, valamint az ókontinens barátsága a NATO-val és az USA-val „új szakaszba” lépett. A tanácskozásról távozó Mark Rutte NATO-főtitkár pedig bejelentette: Európa „kész megerősíteni magát” és biztonsági garanciákat adni Ukrajnának. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajna olyan békét érdemel, amely szilárd biztonsági garanciák mellett „tiszteletben tartja függetlenségét, szuverenitását és területi egységét”. Az EB-elnök tegnap Brüsszelben fogadta Kelloggot, akinek megerősítette az EU elkötelezettségét a biztonsági garanciákkal alátámasztott „igazságos és tartós” béke mellett.