Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Aung Szan Szú Kjí korábbi mianmari vezető és társai szabadon engedését követelte pénteken rendkívüli ülésén konszenzussal született határozatában, amelyet Kína és Oroszország nyomására az eredeti tervezethez képest felhigítottak. A Mianmarra vonatkozó eredeti határozattervezetet Nagy-Britannia és az EU nyújtotta be csütörtökön.
A dokumentum Aung Szan Szú Kjí, Vin Mjint államfő, valamint több más magas rangú politikus "haladéktalan és feltétel nélküli szabadon engedését" és az internetszolgáltatás korlátozásának feloldását sürgeti, a hadsereg részéről pedig a békés gyülekezés jogának tiszteletben tartását követeli, továbbá azt, hogy a katonai vezetés tartózkodjon a túlzott erő alkalmazásától.
A véglegesített változatból ugyanakkor kikerültek azok az elemek, amelyek az ENSZ emberi jogi szakértői jogkörének a kiterjesztését sürgették Mianmarral kapcsolatban, valamint az a felhívás António Guterres ENSZ-főtitkár, illetve Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa irányába, hogy részesítsék fokozott támogatásban Thomas Andrewst, az ENSZ mianmari különleges jelentéstevőjét munkája ellátása során.
Csen Hszü kínai nagykövet a határozat elfogadását követően köszönetet mondott, amiért "elfogadták országa javaslatait". Hozzátette, hogy Kína ennek ellenére elhatárolódik ettől a lépéstől.
Peking és Moszkva Mianmar belügyének nevezte a katonai hatalomátvételt, ellenben a nyugati államok többségével, amelyek elítélték a puccsot és vészhelyzetként értékelték a történteket.
„A mianmari hadsereg hatalomátvétele a hónap elején alapvetően visszavetette az országot egy évtizednyi nehezen kiharcolt demokratikus átmenetet követően" – jelentette ki Nadá al-Nasíf, az ENSZ emberi jogi főbiztosának helyettese. Hozzátette, hogy a világ figyelme most Mianmaron van.
„Valódi tettek kellenek az ENSZ részéről" – hangsúlyozta Andrews, olyan értesülésekre hivatkozva, hogy a mianmari junta 220 korábbi kormányzati tisztségviselőt és aktivistát vett őrizetbe.
Andrews egyébként pénteken felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy fontolja meg szankciók kivetését Mianmarra, mert egyre több jelentés, illetve fényképes bizonyíték érkezik arról, hogy a mianmari biztonsági erők éles lőszert vetettek be a tüntetők ellen, megsértve ezzel a vonatkozó nemzetközi jogot. Szerinte a büntetőintézkedések fegyverembargót, utazási tilalmat jelenthetnének.
A mianmari hadsereg február 1-jén, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és őrizetbe vette az országot addig vezető Aung Szan Szú Kjít, valamint több más magas rangú politikust. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaság választási csalásokra vonatkozó panaszaira.
