A II. Vatikáni Zsinattal az egyházat a modern korba bevezető VI. Pál pápát és az 1980-ban mise közben meggyilkolt Óscar Arnulfo Romero y Galdámez salvadori vértanú érseket nyilvánítja szentté Ferenc pápa a vatikáni Szent Péter téren vasárnap.
Hetvenezer hívőt várnak a kanonizációs szertartásra, többségük az észak-olaszországi Lombardia egyházmegyéiből érkezik, ahol Giovanni Battista Montini, a későbbi VI. Pál született. Nagy lesz a Salvadorból érkezők és más közép-amerikaiak létszáma is.
A szentté avatási misék szokott rendje szerint a szertartás elején a szentté avatási kongregáció prefektusa, Angelo Becciu bíboros és a két szentté avatási eljárás ügyvédje (posztulátor) pápai engedélyt kér a kanonizációra, majd bemutatja a szentté avatandók életét.
A párbeszéd pápáját és a szegények püspökét emelik az oltárok dicsőségére - írta a VaticanInsider című olasz hírportál, hangsúlyozva, hogy VI. Pál és Romero érsek élete nem csak időben fedte egymást, hasonlóak voltak abban is, hogy az egyházon belül és kívül is támadások célpontjai voltak. Mindketten a II. Vatikáni Zsinat (1962-65) utáni egyházat testesítették meg.
Az 1897-ben a Bresciához közeli Concesióban született Giovanni Battista Montinit 1920-ban szentelték pappá, 1937 és 1952 között a szentszéki államtitkárságon magas beosztásban dolgozott. 1955-től Milánó érseke volt, 1963 júniusában választották meg pápává, és 1978-ig vezette az egyházat. Az olasz püspöki kar napilapja, a L'Avvenire szerint VI. Pál modern értelmiségi, reformpápa volt, aki lezárta az elődje, XXIII. János elindította II. Vatikáni Zsinatot, és ezzel átvezette az egyházat a modern korba. VI. Pál volt az utolsó pápa, akit tiarával koronáztak meg, eltörölte azt a szokást, hogy a pápákat trónuson hordozzák, és bevezette, hogy a 80 évesnél idősebb bíborosok nem vehetnek részt a pápaválasztáson. Az első pápa volt, aki megválasztása után az akkori kommunikációs eszközön, a rádión keresztül szólt a hívőkhöz, és az első volt, aki nemzetközi látogatásokat tett, továbbá repülővel utazott. A második világháború alatt a vatikáni diplomáciában dolgozó Montini pápaként a '68-as diáklázadás és az olaszországi Vörös Brigádok (BR) terroristaszervezet tevékenységének éveiben vezette az egyházat. 1968-ban egy dél-olaszországi acélgyárban mutatta be a karácsonyi misét, 1978-ban levelet írt a BR-nek a túszul ejtett Aldo Moro olasz kereszténydemokrata politikus elengedéséért. Utolsó enciklikáját (Humanae Vitae) a családról és családtervezésről írta, annak tartalma az egyházat is megosztotta.
VI. Pál 1965-ben vezette be a püspöki szinódus - a pápa munkáját segítő püspöki tanácskozás - intézményét. Szinódus éppen most zajlik a Vatikánban a fiatalokról.
Ferenc pápa a 2014-es, a családról tartott szinódus után avatta boldoggá VI. Pált.
Az egyházon belül is sokszor vitatott pápával egy időben élt Óscar Romerót is "veszélyesnek" tartották egyes San Salvador-i püspöktársai, akik a "leállítását" szorgalmazták - olvasható Romero kanonizációs dokumentumaiban. Az 1917-ben Cuidad Barriosban született Romerót 1943-ban szentelték pappá, 1970-ben püspök, 1977-től San Salvador érseke volt a katonai diktatúra, tüntetések, sztrájkok, éveiben. 1979-ben dossziét adott át II. János Pál pápának a salvadori katonai oligarchia bűntetteiről, felvette a kapcsolatot az amerikai Carter-kormányzattal. 1980-ban egy kórházban bemutatott misén halálkommandó lőtte le. II. János Pál 2000-ben a 20. század mártírjai között nevezte meg. Romero vértanú érsek boldoggá avatását 2015 májusában tartották San Salvadorban 250 ezer ember előtt, a szertartáson bomba robbant, ami újabb zavargásokhoz és letartóztatásokhoz vezetett.
VI. Pállal és Óscar Romeróval együtt két olasz papot, egy német és egy spanyol nővért is szentté avatnak.
