Amikor a köztársasági parlament jóváhagyja majd a vajdasági statútumot, akkor előtte vagy utána, de még ugyanazon az ülésen a köztársasági parlamentnek meg kell szavaznia az úgynevezett hatásköri törvényt is. Ez lehetővé tenné, hogy a vajdasági statútum egy időben, vagy később lépjen hatályba, mint a hatásköri törvény, ugyanis a belgrádi parlament után a vajdasági is kihirdeti majd a statútumot, s rá egy hétre, két napra, vagy akár három hétre, erre nincs megszabott határidő, megjelenik a Hivatalos Lapban, és csak ezután lép hatályba. Dr. Korhecz Tamás, tartományi jogalkotási közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkárt kérdeztük a törvény fontosságáról.
A cél, hogy ez a törvény már hatályos legyen, amikor a Vajdaság statútuma hatályba lép, tehát a hatásköri törvénynek előbb kell életbe lépnie, de ettől függetlenül az is előfordulhat, hogy majd később szavaz róla a szerbiai képviselőház, viszont ez a hatályba lépése szempontjából fontos kérdés lehet.
Miért?
– Mert a statútum olyan ambícióval lett megírva, hogy maximálisan feszegesse az alkotmányos keretet, amit a Vajdaság számára a 2006-os szerbiai alkotmány megszabott, hogy ezen kereteket feszegetve már megelőzhesse azokat a hatásköröket is a Vajdaság vonatkozásában, amit csak törvénnyel lehet szabályozni. Az volt a célunk, amit nem is rejtettünk véka alá, hogy a vajdasági képviselőház mondja meg, a Vajdaság az alkotmány keretein belül miben, mennyire legyen autonóm, és ne a szerbiai képviselőházban találják majd ezt ki és ítéljék meg. Ezért ez az ambíció, hogy már a statútumban nagyon sok területen meghatároztuk, hogy a tartomány miben és mennyire lesz autonóm, és ezt kellene most szembesítenie a hatásköri törvénynek. .
Ezzel bizonyosodott be a Tartományi Képviselőház nagykorúsága...
– Ez volt az a pont, ahol rámutattunk arra, hogy komolyan gondoljuk a dolgot, mert a vajdasági képviselőház tekintélyes választott testület, amely a Vajdaság polgárait képviseli, és nemcsak joga, hanem kötelessége is megmondani, hogy miben és hogyan látja a Vajdaság autonómiáját, a statútummal pontosan ez történt. Természetesen az alkotmány kimondja, hogy ez a statútum csak akkor válik jogerőssé, ha a szerbiai képviselőház is elfogadja, de ez nem ok arra, hogy a vajdasági képviselők ne mondják meg, hogyan látják a Vajdaság helyzetét.
Tudhatjuk-e már most, hogy mi lesz a hatásköri törvényben?
– Hogy végül is mi lesz az, amit a köztársasági elnök majd aláír, most még nem tudhatjuk, de a jogszabály szerkezetét természetesen jól ismerem, mert részt veszek a megalkotásában. Az a cél, hogy a hatásköri törvény egyfajta vajdasági hatásköri kódex legyen. Azért kódex, mert nemcsak azokat az új hatásköröket szabályozná ez a törvény, amelyek a törvényalkotási hatáskörökre vonatkoznak, azon 26 területre, amelyet az alkotmány meghatározott, hanem magába foglalná mindazokat a hatásköröket is, amelyek elsősorban a végrehajtási és a közigazgatási területre vonatkoznak, amelyeket az omnibusz törvény tartalmaz. Az omnibusz törvénynek is egy megújult formája része lenne ennek a kódexnek, és gyakorlatilag ezután az omnibusz törvény hatályon kívül lenne helyezve ezzel a kódexszel.
Milyen a felépítése a hatásköri törvénynek?
– Két részt tartalmazna a törvény, a felújított, kibővített omnibusztörvényt, ami átruházott jogkörökről szólna, és az autonóm törvényhozási hatásköröket, amelyeket ebben a törvényben meghatároznánk, és utána a jogszabály alkalmazása teljes mértékben a vajdasági parlamentben történne. Ez jó alkalom lesz arra, hogy minden területen megvizsgáljuk, ahol eddig is Vajdaságnak megvoltak a közigazgatási hatáskörei, vajon most bővíteni kell-e, pontosítani kell-e ezeket a jogköröket azért, hogy minél hatékonyabb legyen a polgárok számára az ügyintézés, az államigazgatási ügyeknek a menete. Hiszen hatéves gyakorlatunk van már az omnibusztörvény alkalmazásában, és mára már világosan látszik, hogy hol kellene ezeket a jogszabályokat pontosítani, hol van kettős hatalom a terepen, hogyan lehetne ezeket a kettősségeket, a kettős finanszírozást, a kettős közigazgatást megszüntetni oly módon, hogy valóban egy hatékony közigazgatási és ügyintézési jogalkotási struktúra alakuljon ki. Erre azért van szükség, hogy a Vajdaság azon a területen, ahol önálló, ott valóban önállóan, hatékonyan tudja ellátni a feladatait, és szükséges az is, hogy ehhez meglegyen a pénzügyi háttér, a támogatás. Természetesen itt még szükségeltetik az is, hogy megszülessen az önkormányzatok és a tartomány vagyonáról szóló törvény, mert még majd csak ekkor teljesedik ki az autonómia pénzügyi konstrukciója, akkor mondhatjuk majd, hogy a Vajdaság valóban a törvény és az alkotmány által megszabott keretek között önállóan rendelkezik mindazokkal az eszközökkel és mechanizmusokkal, amelyek segítségével biztosíthatja, hogy az országnak a legeurópaibb része, és majd jobban tudja kormányozni, irányítani az ügyeket, mint ahogyan azt a centralizáció idején tette. Ez volt a mi nagy vágyunk 2000 óta, most folynak a finom munkálatok, hogy végre valahára megvalósulhasson.
Van-e rá elméleti esély, hogy ez még idén megtörténjen?
– Elméleti esély kétségtelenül van, ugyanakkor én azt mondom, hogy a jelenlegi parlamenti munka azt jelzi számunkra, hogy a reális esély viszont nagyon csekély. Ez a számunkra két fontos jogszabály megtárgyalása a szerbiai parlamentben majdhogynem lehetetlenné vált, csak akkor jöhetne számításba, ha megszakítanák a jelenlegi üléseket, de erre nem sok esély kínálkozik. Azt hiszem, kezdenünk kell megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy az ígérettől eltérően, úgy látszik, a legfontosabb koalíciós partner mégis más prioritási listát állított fel, mint ami az elképzelésünk volt, azaz amit a vajdasági parlament kért. Ennek ellenére én reálisnak tartom, hogy a jövő év elején, az ünnepek után napirendre kerüljön a hatásköri törvény és a Vajdaság statútuma.
