Nincs vita! Hiába él Romániában 13 nemzeti kisebbség, köztük a közel másfél milliós magyarság és a néhány százezer – sokak szerint két-három millió – embert számláló roma közösség, az ország nem soknemzetiségű. Nem tárgyalhatják az alkotmány első, a nemzetállami jellegét rögzítő paragrafusának megváltoztatását a szakértői és lakossági fórumokon – döntött a román alaptörvény módosításának felügyeletével megbízott parlamenti bizottság.
A 27 tagú testület – amelyben valamennyi parlamenti párt, így a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is képviselteti magát – legutóbbi ülésén azt tárgyalták meg, melyek az alkotmánynak azok a rendelkezései, amelyeket az alkotmánymódosító fórum közvitáira bocsáthatnak. A bizottságban részt vevő hat párt mindegyike javaslatlistát nyújthatott be. Az RMDSZ huszonnyolc paragrafus esetében kezdeményezett közvitát.
A magyar érdekvédelmi szövetség szerint az alkotmány első paragrafusát úgy kellene módosítani, hogy abból kimaradjon a „Románia nemzetállam”. Ezt azonban a bizottság elutasította, ugyanis a jelenlegi Alkotmány megtiltja, hogy a nemzetállami jellegre, a határokra és a szuverenitásra vonatkozó kitételeket bárki is átírhassa. Ennek a paragrafusnak a módosítására is vonatkozott egy másik RMDSZ-es javaslat. Ezt is leszavazta a bizottság. A harmadik – szintén elutasított – javaslat az volt, hogy a kormányzati intézményekben a kisebbségek számára arányos képviseletet biztosítson az alaptörvény.
Közvitára bocsátható lesz azonban az, hogy a történelmi nemzeti kisebbségeket államalapító tényezőként, illetve az, hogy a nemzeti kisebbségek által jelentős számban lakott területeken a kisebbségi nyelvet regionális nyelvként ismerje el az alkotmány.
Az alkotmánymódosítás jelentősen befolyásolja majd a két évtizede halogatott kisebbségi törvény elfogadását is. Erre korábban Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója, Frunda György is utalt. Frunda nem titkolta, abban, hogy Románia valóban szuverén nemzetállam-e a kormányfővel nincsenek egy véleményen, és nem is lesznek. Így e téren nem befolyásolhatja Pontát. „Én azt hiszem, hogy a nemzetállam megnevezés Románia esetében egész egyszerűen szimbolikus, nemcsak azért, mert nem fedi a valóságot, hanem azért is, mert nincsenek sem politikai, sem jogi következményei. Tudniillik az igaz, hogy a román alkotmány nemzetállamnak nevezi Romániát, de ugyanígy igaz az is, hogy az alaptörvény biztosítja az ország területén élő nemzeti közösségeknek az identitáshoz való jogukat, és önazonosságuk megnyilvánulását, és tartalmaz egy csomó közösségi jogot” – mondta az erdélyi magyar jogász. Frunda György a szuverenitást is szimbolikusnak tartja. „Románia olyan európai és nemzetközi struktúrák része, amelyekben nem ő maga dönt bizonyos kérdésekben. Gondoljunk a NATO-ra. A NATO-n belül a nagy hadi döntéseket a szervezet vezetősége hozza meg, nem a román védelmi minisztérium vagy a román kormány. Pénzügyi területen pedig a deficit maximális határát nem a román kormány dönti el, hanem Brüsszel, és most már valószínűleg az alkotmányba is be fogjuk vinni ezt. Vagy a román bírósági ítéletek nem véglegesek itthon, sokszor az Európai Emberi Jogi Bíróság felülbírálja a romániai döntéseket. Tehát a nemzetállam hangoztatása egy szubjektív, érzelmi megközelítés, aminek inkább pszichés, mint valós jogi vagy politikai töltete.”
A román kormányfő tanácsadója úgy véli, az Alkotmány első paragrafusának átírása helyett sokkal fontosabb dolgok vannak, amelyeket módosítani kell az alkotmányban. Ezért mindenekelőtt arra próbálja majd rávenni a miniszterelnököt, hogy szélesítsék a kisebbségi jogkört, például az anyanyelv használatának bővítésével.
Victor Ponta korábban jelezte, egyetért a jogok szélesítésével, de ha valamelyik paragrafus módosításának támogatásáért neki vagy pártjának túl nagy politikai árat kellene fizetnie, nem fogja támogatni azt.
