A nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők Romániában, akik szabadon használhatják nemzeti szimbólumaikat, illetve létrehozhatják az identitásuk megőrzésében, fejlesztésében és kifejezésében illetékes önálló döntéshozó szerveiket – döntötte el csütörtöki ülésén az alkotmánymódosító parlamenti bizottság.
Áttörésnek tekinthető, hogy a módosított alkotmány szövegtervezete – szintén az RMDSZ javaslatára – államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti kisebbségeket. Az 1-es, az egységes nemzetállamra vonatkozó paragrafus a következő bekezdéssel egészül ki: „Románia elismeri a Királyi Ház, a nemzeti kisebbségek, a Román Ortodox Egyház és a többi egyház történelmi szerepét a román állam létrejöttében és modernizációjában”.
Az RMDSZ javaslatára az alaptörvény 12. paragrafusát a következő bekezdéssel egészítik ki: „A nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köz- és magánterületen az etnikai, kulturális, nyelvi és felekezeti identitásukat megjelenítő nemzeti szimbólumaikat”. Ha a javaslatot a parlament plénuma is elfogadja, többé nem korlátozható a székely vagy a magyar zászló használata Romániában.
Az RMDSZ egy negyedik javaslatára is rábólintott az alkotmányszövegező testület, amely előírja, hogy a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek legitim képviselőivel minden kisebbségeket érintő kérdésben.
Az RMDSZ parlamenti jelenlétének és tárgyalási készségének köszönhető, hogy végre alkotmányba kerültek ezek a természetes jogok – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Aki figyelmeztetett: győzelemről egyelőre nem lehet ugyan beszélni, hiszen még csak a bizottsági döntés született meg, s a javaslatot a parlament plénumának is jóvá kell hagynia a jövő hét folyamán, a módosított alkotmány szövegtervezete azonban mindenképp pozitív változásokat tartalmaz a kisebbségi jogok terén.
Az RMDSZ versenypártja, a parlamenti képviseletet el nem nyert Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) üdvözölte ugyan, hogy az alkotmánymódosító parlamenti bizottság elfogadta a kisebbségek szabad jelképhasználatára vonatkozó javaslatot, és a kulturális autonómia lehetőségét is beiktatta az alaptörvénybe, de aggasztónak tartja, hogy nem a közösség, hanem „a nemzeti kisebbség törvényes képviselője” hatáskörébe utalják az autonómia-intézmények létrehozási jogát. Toró T. Tibor EMNP-elnök úgy véli: az alkotmány vitatott paragrafusa alapján az RMDSZ „lehetőséget kap arra, hogy – a közösség nevében fellépve, de annak demokratikus ellenőrzése alól kivonva magát – kisajátítsa a kulturális autonómia intézményeinek létrehozását és működtetését.” Az EMNP szerint a demokrácia alapelveinek mondana ellent, ha egy szűk csoport szerezné meg a kizárólagos döntési hatáskört, amikor az erdélyi magyar társadalom két évtized késéssel ugyan, de végre elindult a plurális demokrácia útján. Az EMNP titkos alkut sejt a háttérben, amelynek „akár az is része lehet, hogy az erdélyi magyar közösség törvényes képviselői a közösség nevében egy kulturális látszatautonómiáért cserében feladták a Székelyföld, mint önálló közigazgatási régió létrehozásának igényét.”
Az EMNP-nek – ki kell mondani – kétszeresen is savanyú a szőlő. Az RMDSZ lépett egy kis lépést előre a kisebbségvédelem terén – a második lépést is hátha megteszik a plénumban –, s Tőkés László, az EMNP fővédnöke is úgy nyilatkozott, hogy független képviselőként vagy az RMDSZ listáján akar ismét bejutni az Európai Parlamentbe. Ezek után a politikai pluralizmus megerősödése az erdélyi magyar közösség körében a hatalomból kiszoruló magyar politikusok vágyálma marad.
