Elkészült hát a nagy mű, az alkotmány őszig pihen. Összeállította, megvitatta és tizenhét kormánypárti támogató szavazattal elfogadta a parlamenti alkotmánymódosító bizottság az új román alkotmány szövegtervezetét. Az RMDSZ képviselője, Máté András tartózkodott a szavazásnál, az ellenzéki pártok, a Demokrata Liberális Párt a Dan Diaconescu Néppárt tiltakozásként, hogy egyetlen módosító javaslatukat sem fogadták el, nem vettek részt az ülésen.
Az új alkotmány ha áttörést nem is, de szemléletváltást jelent a kisebbségi kérdés rendezésében. Bevezeti az államalkotó nemzet fogalmát, lehetőséget nyújt a kulturális autonómiára. A magyar kisebbség képviselője mégis tartózkodott megszavazni a szövegtervezetet. Hogy miért? Máté András elmondta, azért, mert az RMDSZ nem ért egyet a régió fogalmának alkotmányba foglalásával, emellett a testület elutasította bizonyos történelmi régiók különleges státusának, illetve a regionális hivatalos nyelveknek az elismerését, és az alkotmányba nem került be a kisebbségek pozitív diszkriminációjának elve sem. Ezeket a javaslatokat az alaptörvény plénumbeli vitáján ismét előterjeszti az RMDSZ. Az eredmény függvényében dönti el a szövetség, hogyan viszonyul majd az alkotmányról szóló őszi népszavazáshoz.
A romániai jogalkotás módszeréről keveset tudó külföldiek bizonyára meglepődtek, hogy az alkotmányozó bizottság egyrészt a kisebbségi jog kiszélesítésére, másrészt a kisebbségi törekvések akadályozására törekedett. Ez jelzi, legalábbis azt a látszatot kelti, hogy a bizottság is áldozatául eshetett a nacionalista bigottságnak. De lehet, hogy csak taktikázik. A román nemzetiségű honatyákat és a választókat próbálja meggyőzni arról, hogy nem enged mindenben a kisebbségeknek, sőt, a területi önrendelkezést célzó javaslataikat azonnal visszautasítja.
Az új román alkotmány szövegezői azt a kelet-európai divatot követik, hogy mindent alaptörvényben rögzítsenek. Fontosnak tartják, hogy a régiók létrehozását is az alkotmány szentesítse. Ám a különleges státusú kisrégiók létrehozása nem feltétlenül alkotmányjogi kérdés. Noha azok létrehozását nem engedélyezi az alkotmány, ám nem is tiltja, így a dél-tiroli modell Erdélyben bármikor alkalmazható. Csupán a többség elfogadó magatartása és bölcsessége kell hozzá!
Hasonló a helyzet a székelyzászló kérdésben is. Az új alkotmány szerint a nemzeti kisebbségek szimbólumaikat a magán- és közterületeken is szabadon használhatják. A brassói Táblabíróság – amelynek épülete előtt Brassó város több évszázados lobogóját lengeti a szél – eközben megtiltotta Kovászna megye lobogójának, valójában a székelyzászlónak a kitűzését a megyeházára. A kiskapu az új alkotmány elfogadása után kinyílhat: nem megye-, hanem székelyzászlóként kell használni.
Nagypályás játék a kisebbségpolitika Romániában, amelyet azonban kiskapukra játszanak…
