Az Európai Unió egyik legnépesebb kormánya lesz a szociáldemokrata Victor Pontáé. Huszonhét miniszter próbálja megvalósítani a kormányprogramot, amely szerint 2016-ig 700 lejről 1200 lejre (156 euróról 268 euróra) nőne a minimálbér, 24 százalékról 19 százalékra csökkenne az áruforgalmi adó, a jövedelemadó alsó határa pedig 8 százalék lenne. (Jelenleg az egységes adókulcs 16 százalékos.) Álomszépnek tűnik a célkitűzés, de a romániaiak már rég nem hisznek a politikusok meséjének.
Sokan abban sem hisznek, hogy a kétharmados többséggel kormányzó négypárti koalíció hosszú ideig együtt marad. Vannak, akik szerint csak addig lesznek együtt, amíg közös ellenségük, Traian Băsescu államfő el nem hagyja az elnöki palotát. Ez legkésőbb 2014 őszén bekövetkezik. De olyanok is vannak, akik úgy vélik, addig sem tart ki a szövetség. Ennek jele már csütörtökön este mutatkozott. Akkor kellett volna kihallgatniuk a parlamenti bizottságoknak a miniszterjelölteket, de a nemzeti liberálisok sértődötten elvonultak, az volt az érzésük, hogy a szociáldemokrata miniszterelnök csak a számos megoldatlan és megoldhatatlannak tűnő gondokkal szembesülő tárcák vezetését bízza rájuk, miközben pártjának tartotta meg a pénzes-csúszópénzes minisztériumokat.
Péntek délelőtt a liberálisok elnöke, Crin Antonescu beadta a derekát, minden úgy maradt, ahogy a miniszterelnök-jelölt akarta, s a lapzárta után valószínű bizalmat szavaz a szociál-liberális kormánynak a Parlament. A kormánykoalíciónak ugyanis százzal több képviselője van, mint ahány a kormány beiktatásához szükséges.
Ennek a fölénynek a birtokában döntött úgy a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ), hogy nem veszi be a kormányba a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ). Akkor sem, ha – mint utólag kiderült – még szeptemberben, három hónappal a választások előtt együttműködési szerződést írt alá a Szociáldemokrata Párt elnöke, Victor Ponta, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu és az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor arról, hogy a magyar érdekvédelmi szövetségnek lesz minisztere az új Ponta-kormányban. Akkor is, ha az SZLSZ ötven százalék alatti eredményt ér el, s akkor is ha azon felett teljesít. A román sajtó sokáig úgy tálalta, hogy az egyezséget még Traian Băsescu elnök felfüggesztésére kiírt népszavazás előtt kötötték meg, s árulással vádolta az RMDSZ-t, amely nem mozgósította a szavazóit, így a referendumon a részvétel a törvény által előírtnál kisebb volt, az elnök pedig maradt. Ezt a változatot erősítette az, hogy az egyezségről nem az RMDSZ elnöke beszélt, hanem a magyarellenességéről egyre hírhedtebbé váló liberális Crin Antonescu kottyantotta el. Aztán kiderült, hogy a hárompárti protokollumot a referendum után írták alá, s aki nem tartotta azt be, az a Nemzeti Liberális Párt, amely ármánykodni kezdett a kormányalakítási tárgyalások megkezdése előtt.
De akkor miért hallgatott az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor? Mert az egyezség annyira titkos volt, hogy még az RMDSZ meghatározó személyiségei sem tudtak róla! Blogjában a kolozsvári Eckstein Kovács Péter, a liberális platform vezéregyénisége ironikus hangnemben írta le: múlt szombaton hajnalban kelt, hogy Marosvásárhelyre utazzon, ahol az RMDSZ miniparlamentje felhatalmazta a szövetség elnökét, hogy a kormánybalépésről tárgyaljon az SZLSZ-szel. Minden nagyon komolynak és demokratikusnak tűnt, hogy aztán hétfőn kiderüljön, felhatalmazás nélkül is tárgyalt az RMDSZ csúcsvezetése, sőt, egyezséget is kötött. Nem kell többé hajnalban az SZKT kedvéért – jegyezte meg keserűen Eckstein Kovács Péter.
Keserűen nyilatkozott Kelemen Hunor is a hét közepén: az RMDSZ nem támogatja az SZLSZ kormányának beiktatását. Erre az SZLSZ-nek nincs is szüksége, így a miniszterelnök-jelölt részéről nincs harag. Köszönőviszonyban marad az RMDSZ képviselőivel – ígérte Victor Ponta. És olyan a helyzet a romániai belpolitikában, hogy mi, magyarok már ennek is örülhetünk.
