(Gergely József felvétele)
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepelte a múlt hétvégén Csíkszeredában, Erdélyben. A pénteki ünnepi emlékülést követően szombaton, a szervezet Médiaszabályozás és önszabályozás címmel rendezett konferenciát.
A szakértekezleten leginkább az újságírás morális aspektusával foglalkozó kérdéseket taglalták az előadók, azonban más médiaszabályzási jelenségek is terítékre kerültek.
Szucher Ervin, a MÚRE Becsületbíróságának vezetője (a szervezet média-etikai kérdésekkel foglalkozó bizottsága) az egyesület etikai kódexének azon új függelékéről beszélt, amely az internetes újságírás önszabályozási lépéseit taglalja.
Szucher felszólalásában kifejtette, hogy a MÚRE etikai előírásain legutóbb 2004-ben módosított, azóta viszont, az internetes médiafelület elterjedésével, több új szakmai önszabályzási kérdés merült fel.
Mint elmondta, az idevágó problémák elsősorban a média kereskedelmi célorientáltságával hozhatóak összefüggésbe, amely azt jelenti, hogy az illetékesek weboldalaik látogatottságának növelése érdekében sokszor mellőzik a szakma erkölcsi előírásait.
– Ez a trend a cikkek végén található megjegyzéseknél a legkifejezettebb, ahol a nézőpontjuknak hangot adó internetezők sok esetben a gyűlöletbeszéd szótárával élnek, illetve más, nyomdafestéket nem tűrő és nem közbeszédhez illő mondanivalót fogalmaznak meg. Szervezetünk ezért döntött úgy, hogy a közeljövőben megköveteli, hogy az internetes felületeken moderátor szűrje ki a nem oda illő, sértő megjegyzéseket. Továbbá, a médium vállalja az ott megjelenő véleményekért az esetleges következményeket – jegyezte meg Szucher.
Kövér Tamás, a magyarországi Média Önszabályzó Testület (MÖT) titkára az anyaországi szervezet önszabályzási tapasztalatairól beszélt. Kifejtette, hogy a MÚRE Becsületbíróságához hasonló álláspontot képvisel szervezetük is. Kövér arról is beszélt, hogy a médiaházak tulajdonosai sok esetben profitszerzési szempontból közelítik meg a műsor- és lapszerkesztés koncepcióját, amely sokszor szembeszegül a zsurnalisztika alapvető szakmai-etikai előírásaival.
Bodonovich Jenő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke Médiabiztosi ajánlások a köz érdekében címmel tartott előadást, amely során szervezetük idevágó kutatásainak eredményeit tolmácsolta.
Bodonovich elsősorban a valóságshow-k újságírói-etikai kérdéseit boncolgatta. Megjegyezte, az ilyen műsorokból sok esetben követendőnek nem éppen mondható példákat tanulhatnak a kiskorú médiafogyasztók, az újságírók és a műsorszerkesztők, nem fektetnek elég figyelmet az adásidőben látott szexuális tartalmak, illetve alkoholfogyasztás kimoderálására, vetítésének elkerülésére.
Hasonlóan etikátlan trendekről számolt be az öngyilkossággal kapcsolatos témák médiatolmácsolásáról is. Mint elmondta, egy 2013-as, idevágó adat arról tanúskodik, hogy abban az évben a magyar médiában megközelítőleg 2000 öngyilkossággal kapcsolatos hír jelent meg, amelynek csupán csekély részében adtak körültekintő, etikus tájékoztatást a média képviselői.
Turos Lóránd, a romániai Országos Audiovizuális Tanács (CNA) az elektronikus sajtószabályzásról beszélt, azon belül is a digitális átállást érintő legfrissebb hírekről számolt be. Elmondta, az országban júniusban várható a digitális átállás (amely a szerbiaihoz hasonlóan, hosszabb ideje húzódó folyamat), ez az ügy azonban csupán a lakosság 5-6 százalékának okozhat kellemetlenséget, hiszen mint az adók, úgy a nézők oroszlánrésze is már kábelkapcsolat révén, illetve szatellitantennák segítségével televíziózik. Mint kiderült, az államvezetőség éppen e számadatok tekintetbe vétele után döntött úgy, hogy nem indít külön programot a digitális jel átalakítására szolgáló készülékek beszerzésére a polgárok körében.
Végül kiderült az is, hogy a rádiók esetében még nem feltétlenül szükséges a digitális átállás, hiszen az FM frekvenciák még jelen pillanatban is sokkal jobb minőségben küldik a jelet, mint digitális formában.
