Azt már biztosan tudjuk, hogy új miniszterelnököt hoz Magyarországnak a nyuszi, az azonban rejtély, hogy kik lesznek kormányának tagjai. Titok, méghozzá valóban jól őrzött titok ez, noha már két hete egy ország játssza a Ki lesz melyik tárcának a vezetője? című össznépi társasjátékot. Pedig a miniszterelnök-jelölt szépen megmondta: nem mondja meg. Legalábbis addig nem, amíg valóban miniszterelnök nem lesz.
Persze ilyen esetben nem marad más hátra, mint a találgatás.
Ahogyan egyesek ólmot öntenek, s abból próbálják megtudni, hogy ki lesz a dalia, aki a leányzót oltár elé vezeti, úgy a magyar sajtó abból próbál tárcavezetői következtetéseket levonni, hogy Bajnai Gordon éppen kivel tárgyal és ki milyen arckifejezéssel, milyen hangulatban hagyja el a gazdasági tárca épületét. Mert a kormányfői poszt várományosa a héten (Göncz Kinga külügyér kivételével) minden minisztert fogadott, hogy meghallgassa, eddig mit tettek és a jövőben mit szándékoznak tenni a tárcák vezetői. Aztán csütörtökön megcsavarintotta kissé a dolgokat, amikor azokkal a közgazdászokkal is egyeztetett, akik részt vettek a minap feloszlott Reformszövetség munkájában. Ahogy az Index fogalmazott: az időjárásról beszélget velük, meg sok számról, ami nem érdekli az embereket.
Az MTI végül csütörtökön nem bírta tovább, és közölte: az MSZP és az SZDSZ legszűkebb vezetősége lényegében már tudja a Bajnai-kormány összetételét, de a pártok testületei és a frakciók csak közvetlenül a keddi bejelentés előtt ismerik majd meg a neveket. Aztán ennek a hírnek a cáfolata is megjött, Fodor Gábor szabad demokrata pártelnök viszont azt közölte, hogy csak a legfontosabb tárcák várományosainak nevét tudja, a többiekét nem – így aztán tényleg teljes a zűrzavar. A frakciók annyiban makacskodnak, hogy legalább tudni akarják, mire szavaznak, amikor Bajnait kormányfővé választják. Mondhatnánk, hogy az elvárás jogos. Ugyanakkor azt is hozzá lehet tenni: a frakcióknak éveik voltak arra, hogy összeállítsanak egy épkézláb kormányt, mégsem tették, így most azt eszik, amit kapnak, ne válogassanak.
Az pedig csak hab a tortán, hogy a kormányfői poszt várományosa aláíratta a szocialista és a szabad demokrata képviselőkkel azt a támogató nyilatkozatot, amelyben kötelezik magukat, hogy a majdani törvényjavaslataihoz csak a kormány jóváhagyásával nyújtanak be módosító javaslatokat. A nyilatkozatot a képviselők ugyan szignálták a Bajnai által megszabott határidőig (feltétele volt ez a kormányfőjelöltség vállalásának), de a héten azzal álltak elő, hogy különböző záradékokkal látták el ugyanezt a nyilatkozatot. Ezek a záradékok „balról előzik” a Bajnai-csomagot, azaz megpróbálják tompítani a várhatóan brutális szigorításokat. Utóbb Kiss Péter kancelláriaminiszter javaslatára az MSZP országos elnöksége több baloldali karakterű javaslatot fogadott el, amellyel a testület ki kívánja egészíteni Bajnai programját. Ezek hangsúlyozottan nem felpuhítani kívánják a Bajnai-csomagot, hanem pluszbevételhez akarják juttatni a költségvetést a legmódosabbak rovására: az elnökség ugrásszerűen megnövelné a luxusautók adóját vagy erőteljesen megsarcolná az államilag támogatott cégek vezetőinek különböző juttatásait, prémiumait. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője pedig jövedelemátcsoportosító intézkedéseket sürgetett, mondván, a szociális ellehetetlenedés kezelése szempontjából módosítani kell az eddig látott programon, hogy abba kerüljön be a rászorultság elvének következetes érvényesítése.
És vannak még ötletek. Ezeket Bajnai következetesen nem kommentálja. Marad annyiban, hogy vagy csinálja azt, amihez korábban szabad kezet adtak neki, vagy… Majd meglátjuk.
Egyesek szerint az ősz lesz a fordulópont, akkor derülhet ki, hogy az MSZP szélnek ereszti-e kínkeservesen megtalált kormányfőjét és belemegy a rendkívüli választásokba, vagy kitart mellette és reménykedik benne, hogy a Bajnai-csomag egy év múlva már hoz olyan eredményeket, amelyekkel nagyobb szégyenérzet nélkül lehet megúszni a voksolást.
